Évente 140.000 csecsemő hal meg újszülöttkori tetanuszban világszerte

 Ezek az anyák és újszülöttek fejlődő országok elszegényedett, távoli vidékein élnek, gyakran az amúgy is elégtelen egészségügyi ellátórendszerek hatósugarán kívül. Bár a tetanusz Magyarországon nem jelent veszélyt, a világon minden harmadik percben meghal egy csecsemő tetanusz fertőzés következtében.

A tetanuszt egy Clostridium Tetani nevű baktérium okozza, amely mindenütt jelen van, és a szervezetbe nyílt sebeken keresztül jut be. A baktérium bekerülését követően neurotoxint termel, amely a tetanusz fájdalmas tüneteit okozza. Megfelelő kezelés nélkül a tetanusszal fertőzött csecsemők több mint 95 százaléka meghal a fejlődő országokban. A Tetanusz Toxoidot (TT) tartalmazó védőoltás a betegség megelőzésének biztonságos és hatékony módszere. Ráadásul a két leginkább veszélyeztetett csoportot  – a  szülő nőket, és újszülötteiket – a szülés során a megfelelő higiéniás szabályok betartásával, illetve a a köldökzsinór szakszerű ellátásával meg lehet védeni a fertőzéstől.

Ennek ellenére a fejlődő országokban - ahol a nők és a gyermekek gyakran nem jutnak hozzá a szükséges védőoltásokhoz, és a legtöbb szülés otthon, kevésbé optimális higiénés körülmények között zajlik, valamint továbbra is egészségtelen kenőcsöket kennek a köldökcsonkra - még mindig nagy a kockázata, hogy az anyák és gyermekeik tetanusszal fertőződnek. A nagy távolság, a korlátozott egészségügyi ellátás, illetve annak teljes hiánya miatt gyakran nincs mód a betegség kezelésére, az esetek száma és a halálozás aránya sok esetben nem is ismert. Tény, hogy az újszülöttkori és az anyai tetanusz továbbra is elterjedt az alacsony fejlettségű egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, szegény országokban, ahol az egészségügyi ellátás alulfinanszírozott, vagy nem is létezik. A körülményeket tovább rontja a nyomor, a  minimális higiénia, a lakosság alacsony oltottsági-szintje, a rossz földrajzi adottságok és hogy meg kell küzdeni bizonyos kulturális hagyományokkal is.