Michaela Mrowetz 2013-as előadása a szülést követő korai kötődés támogatásáról, a szülői kompetenciák megerősítéséről szólt. Körüljárta a kisbaba világra jövetelének és az édesanyjával való kapcsolatának természetes módját, bemutatta, mi segíti az anyát és a babát az egymásra hangolódásban. Az előadó hangsúlyozta a szülés körüli szakemberek meghatározó szerepét, felelősségét és jelenlétének minőségét a korai kötődés kialakulásának támogatásában.
Hasonlata szerint a babavárás idején a kis jövevény strapabíró életútjának előkészítésekor nagyon fontos, hogy az út alapja elég jól ki legyen kövezve, azaz néhány nagy kő töltse ki a kivájt útmedert. A köztük levő réseket, hézagokat pedig kisebb-nagyobb kavicsok tömörítsék a lehető legszorosabban, és erre jöjjön a stabil és rugalmas útburkolat, ami jól bírja majd a terhelést.
A szülés-születés körülményei jelentős mértékben befolyásolják, hogy a megszületés után a mindennapi stresszhelyzeteket ki hogyan tudja majd kezelni. Sima, egyenes, stabil lesz az út, ahol a teherautók, kamionok (vagyis a stresszorok) különösebb rázkódás nélkül tudnak keresztül hajtani, vagy hepe-hupás, ahol sok-sok zötykölődéssel tudnak csak áthaladni a járgányok. Ha a három legfontosabb alapkő bekerül az útmederbe, azaz a szülés normális lefolyása, a korai kötődés elősegítése és a szoptatás támogatása megtörténik, akkor mindez biztosabb alapot jelenthet a későbbi sokkhatások, megrázkódtatások elviseléséhez. Az egyénnek és környzetének rezilienciáját, azaz rugalmas megküzdési képességét növelheti.
Ha csak az egyik alapkő hiányzik, azt még könnyebb pótolni a másik kettő biztosításával és a kavicsok megfelelő tömörítésével, de ha már kettő vagy mindhárom hiányzik, akkor nagyon sok kaviccsal és sűrű hézagpótló munkával lehet stabilizálni a későbbiekben ezt az utat. Ha göröngyössé válik az életút, a stresszes helyzetek elviseléséhez több segítségre, gyakori “útjavításra” lehet szükség.
Koraszülöttek esetében is nagyon fontos a korai kötődés biztosítása a minél hosszabb ideig tartó bőr-bőr kontaktus (kenguru-módszer) és a szoptatás támogatásával. Ilyenkor a picik súlya jobban gyarapszik, csökken a szükséges kezelések száma és a gyógyszerek iránti igény.
Nincs olyan helyzet, ami indokolná az anya és az újszülött elkülönítését. Az anya altatása, a baba újraélesztése, az anya vagy az újszülött esetleges rossz egészségi állapota vagy halála sem lehet indoka a szeparációnak!
“A gyermek az anyához tartozik – akár egészséges, akár beteg, akár élő, akár halott – az anya a gyermekéhez tartozik, a gyermek a szüleihez tartozik, minden körülmények között.” – mondja Mrowetz.
Ha az anya magánál tarthatja a kontrollt, és a számára szükséges támogatásban részesülhet, akkor sokkal kisebb a valószínűsége, hogy a későbbiek során enyhébb vagy súlyosabb pszichés elakadás lép fel nála vagy a család kapcsolati hálójában.
A korai traumák elkerülése vagy elsődleges gyógymódja a szeretetteljes, empatikus szakmai hozzáállással, a társas támasz által nyújtott személyre szabott gondoskodással, a WHO által ajánlott normális, természetes folyamatok támogatásával, zavartalan megvalósulásának biztosításával történhet.
Zavartalan találkozás szülés után – mire képes az újszülött?
Fotó: www.flickr.com
|
Novák JuliannaDúla, szülésfelkészítő, mentálhigiénés szakember, fókusztréner és perinatális szaktanácsadóElérhetőségem: Honlap: http://www.szulosuli.hu http://www.module.hu http://www.tavam.hu |
Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)