A kórház karbantartója segített
Bár a történet végül szerencsésen alakult – mindössze a WC-ülőke bánta az esetet –, egyáltalán nem számít ritkaságnak az ilyen helyzet. A Sebészek a Gyermekekért Alapítvány Facebook-oldalán a hozzászólások között sorra jelentek meg a hasonlóan furcsa és ijesztő történetek. Úgy tűnik, a WC különböző alkatrészei meglepően gyakran „kiegészítőként” végzik a gyerekeken: volt, ahol csak disznózsírral sikerült kiszabadítani a pórul járt lurkót, máshol azonban még a sebészolló sem bizonyult elegendőnek, és végül a kórház karbantartójának segítségére volt szükség, hogy eltávolítsák a gyerek nyakára szorult makacs műanyag darabot.
A gyerekek kíváncsiságának nincs határa
A gyerekek kíváncsisága azonban nemcsak a tárgyakra terjed ki: a legkisebbek néha egészen meglepő „falatokat” is a szájukba vesznek.
Tíz centire ültem tőle a szőnyegen, pont nem láttam oda, hát egy adag macskahányást evett épp marokkal – mesélte egy anyuka, aki arra világított rá, hogy a baj egyetlen másodperc alatt megvan.
A lista meglepően hosszú és sokszor egészen megdöbbentő: a kertben felcsipegetett csigáktól – amelyeket a szülők eleinte kutyapiszoknak hittek – egészen a fal mögül előkotort hangyacsapdáig bármi a kíváncsi gyerekszájakba kerülhet. De akadnak ennél is meghökkentőbb pillanatok is, amikor a szülőknek egyszerre kell helytállniuk szeretetből és erős gyomorból. Például amikor a pelenkából előkerülő, anyatejes tartalom végül a gyerek arcán és száján landol.
A nagyszülők helyzete sem egyszerűbb, hiszen náluk a felelősségérzet gyakran még nagyobb aggodalommal társul. Egy nagymama története szerint elég volt néhány perc, amíg az unokák kimentek a mosdóba: a kisebbik gyerek ibolyakék kézzel és arccal tért vissza, miután sikerült hozzáférnie a vécéfrissítő zseléhez. Bár végül csak a nyelve hegyéig jutott a „kóstolás”, a rémület és a padlón maradt makacs kék foltok emlékezetes pillanatként maradtak meg.
Mit mond az orvos?
Az ilyen történeteken utólag gyakran nevet a család, a szakemberek viszont arra figyelmeztetnek, hogy a gyerekek kíváncsisága szinte határtalan. Ha mégis megtörténik a baj – például vegyszer kerül a szájukba, vagy valamilyen testrész beszorul –, a legfontosabb, hogy a felnőttek megőrizzék a nyugalmukat.
A gyerekek fantáziája és leleményessége kimeríthetetlen, és ahogy az egyik hozzászóló fogalmazott: „mindig képesek valami új okot adni az aggodalomra”. Amíg azonban a történetek végén a Heim Pál kórház szakemberei vagy a kitartó szülők megoldják a helyzetet, addig ezek az esetek inkább a családi legendárium kissé idegőrlő, de végül mosolyt fakasztó fejezetei maradnak.
Indexkép: Sebészek a Gyermekekért Alapítvány Facebook-oldal
.jpg){kind=small}
