Küldd el ismerősödnekA házastársi vagyonközösség létrejötte, a különvagyon köre
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt
- akár együttesen,
- akár külön-külön szereztek
kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:
- a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
- a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
- a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
A tizenöt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.
Közös vagyon körébe tartozik a különvagyonnak az a haszna is,
- amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit (pl. a különvagyon tárgyát képező föld megműveléséből adódó mezőgazdasági termény),
- a feltalálót, újítót, a szerzőt, és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. Ebben az esetben maga az alkotás természetesen nem esik a közös vagyon körébe, csupán annak "haszna".
A családjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a vagyonközösség általános szabályaitól eltérően - szerződéssel rendezzék.
A szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
Ahhoz, hogy a szerződés érvényes legyen annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. Házassági szerződés tehát a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett, hanem a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakra is irányulhat.
A közokirat fogalmát a Polgári perrendtartásról szóló törvény határozza meg. E szerint közokirat az a papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglaltakat.
Minthogy a házassági vagyonjogi szerződére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, a szerződés utóbb módosítható, felbontható vagy megszüntethető. Ekkor is ügyelni kell a szerződés alaki követelményeinek megtartására (pl. a módosítást is közokiratba kell foglalni).
A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, azokat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Fenntartásukkal, kezelésükkel járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan is hozzájárulni.
A közös vagyon feletti rendelkezési jog
A házasság fennállása alatt - vagy ha a házastársak között az életközösség megszűnt, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben - a közös vagyon elidegenítéséhez, vagy valamilyen más olyan rendelkezés megtételéhez, amelynek vagyonjogi hatása van (pl. kölcsön felvétele a közös ingatlan terhére), szükséges a házastársak egyetértése. Az egyetértés (hozzájárulás) nincs alakszerűséghez kötve, az történhet akár szóban, akár írásban is.
Bármelyik házastárs közös vagyont érintő visszterhes ügyletét, a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni kivéve, ha az ügyletkötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
A házastárs felelőssége - amennyiben hozzájárult a másik házastárs által kötött ügylethez - harmadik személlyel szemben korlátozott, csupán a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.
Abban az esetben viszont, ha házastárs a másik által kötött jogügylethez nem járult hozzá, és hozzájárulása nem vélelmezhető, illetőleg a vélelem megdőlt, a tartozásáért kizárólag az ügyletkötő házastársat terheli felelősség. E a tartozásét különvagyonával, és a közös vagyonból reá eső résszel is felel.
Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet.
A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
Az erre irányuló kérelmet a házasfelek csak közösen terjeszthetik elő. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastárs káros vagyonjogi hatásokat is eredményező magatartása).
A bíróság ebben az esetben a jövőre nézve szünteti meg a vagyonközösséget. Az eljárás a vagyonközösség megszüntetésére irányul, és nem az addig keletkezett vagyoni igények rendezésére. A bíróság végzésének jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követően a házasfél külön vagyona lesz minden általa szerzett vagyon, az ahhoz kapcsolódó kezelési, rendelkezési joggal és felelősséggel együtt. Harmadik személyekkel szemben megszűnik a házastársaknak az egymás ügyleteiért való korlátozott felelőssége, és az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs hozzájárulásának a vélelmezése.
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése, stb.) rendezését is.
A felek közötti megállapodás létrejöhet:
- peren kívül vagy
- perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel).
A peren kívüli megállapodáshoz nem kell a bíróság jóváhagyása és nincs alakszerűséghez kötve, vagyis létrejöhet akár szóban, akár írásban, de még ráutaló magatartással is, kivéve, ha más jogszabály mégis meghatározott formához köti.
A perbeli egyezség megkötése lehet:
- kötelező (pl. a megegyezéses bontásnál), de
- létrejöhet pusztán a felek akaratából is.
Bár a megállapodás tartalmát a felek határozzák meg, fontos, hogy az egyezség a felek akaratát egyértelműen tükrözze, és az végrehajtásra is alkalmas legyen. Amennyiben ugyanis a felek megállapodása teljesíthetetlen, végrehajthatatlan kitételeket tartalmaz, az ilyen egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.
Az egyezség jóváhagyása jogerős megtagadásának következménye az, hogy a tárgyban - hacsak a felek a per megszüntetését nem kérik - a bíróság dönt.
A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is.
Ha több ingatlan van, abból lehetőleg mindegyik félnek kell természetben juttatni, akkor is, ha valamennyi ingatlant természetben igénylő (volt) házasfél képes annak ellenértékét kifizetni. Lakó- és üdülőingatlan esetén célszerű az egyiket az egyik, a másikat a másik házasfélnek juttatni.
A természetbeni megosztás során az egyik házastárs által huzamos időn át használt vagyontárgyat az illető házasfélnek kell adni. A foglalkozáshoz szükséges közös vagyoni tárgyat pedig a kérdéses foglalkozást folytató (volt) házasfélnek. Az együttélés alatt vásárolt, tehát közös vagyonhoz tartozó, és az egyik házastárs egyéni vállalkozása keretében használt gépeket természetben a vállalkozónak kell juttatni
Amennyiben a természetben történő kiadás nem lehetséges, rendszerint pénzben kell a másik fél jogos igényét kielégíteni. A megváltás - egészben vagy részben - más vagyontárgyakkal való kielégítéssel is történhet, és nem kizárt a részletekben való teljesítés sem akkor, ha az nem jár a másik fél méltányos érdekének a sérelmével.
A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon, és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
.jpg){kind=small}