Kedves Szakértő Asszony!7 éves fiam idén kezdte az első osztályt. Óvodában csendes, visszahúzódó gyerek volt, sokat szekálták. Elkezdett karatéra járni, a mai napig csinálja, szereti, versenyezni is szokott, eredményesen. Egy szem gyerek. Egyáltalán nem tud veszíteni, mostanában már versenyen sem indul, mert retteg, hogy kikap. Mindig mondogattuk neki, hogy ha szekálják, ne hagyja magát, védje meg magát. Ez olyan jól sikerült, hogy első osztályban 1 hónap után fekete pontot kapott verekedésért. Ma behívatta a férjemet az osztályfőnök, hogy a gyerek kötözködik mindenkivel, verekszik, szekálja a padtársát, hazudik és ha nincs igaza remeg, csapkod stb. Sajnos az tény, hogy még egy egyszerű társasjátékozás is sírásba, dühöngésbe torkol, ha ő veszít. Itthon is többször előfordult, hogy valamit földhöz csapott, remegett egész testében, és bizony hazudik, hogy mentse magát. Mind ezek mellet nagyon okos, értelmes gyerek, tele van piros ponttal, a felmérői 100%-osak, eszes, ügyes. De nagyon el vagyunk keseredve a dühkitörések, kötözködése végett. Van jó megoldás?köszönöm
Kedves Szülő!leveléből kitűnik,hogy a kisfiúnak a társakhoz való kapcsolódás, a beilleszkedés időnként nehézségekbe ütközik, nehéz terep ez számára. Az iskolakezdés pedig nagy változás mindenkinek, talán ez a fordulópont is kibillentette őt egyensúlyából. Szeretne társaihoz kapcsolódni, de talán még nem a megfelelő módokat választja ehhez, ami pedig indulatot gerjeszt.Nehezen uralja dühét, nehezen talál elfogatható módot indulatai kiélésére. Ez aztán tovább nehezítheti a beilleszkedést. Számos kérdés merül fel bennem a kisfiúval kapcsolatban, így a probléma mélyebb megismerésére egy első beszélgetést javaslok Önök számára!