Kedves Kismama!

A kezdeti időszakban az babák különösen igénylik a testközelséget, a bőrünk melegét, szívünk dobogását, melyek megnyugtatólag hatnak. Az első jó pár hónap átmenet a pocaklakó létből a kinti létbe. Ezt az elszakadást segíthetjük azzal, hogy gyermekeink igényeire hangolódunk. Ha ez terhessé válik akkor segítséget kéne kérni a párjától, rokonságból, barátoktól, hogy ne érezze mindezt kimerítő 24 órás szolgálatnak. Ha nincs segítség, akkor ahhoz, hogy újra jó kedélyű anyukája legyen a babának az éjszakákat nyugodtabbra kéne tervezni, egy ágyban alvás javasolt, vagy ha ez távol áll Önöktől akkor ha muszáj talán éjszaka jobban hagynám sírni a gyermeket, de nappal továbbra is igazodnék jelzéseihez. De alapvetően azért sír mert melegségre, ölelésre vágyik, érdemes megadni neki....(persze nem bármilyen áron).
A babahordozó a babakendőt jelenti? Ha nem akkor az nem hiszem hogy egészséges , hogy egy félfekvő autós babahordozóban alszik sokat. Nem jó a gerincének. Türelemmel a kiságyába kéne szoktatni, ha ez ellen tiltakozik, akkor kis kosárbölcsőt javaslok az ágy mellé, vagy a nagyágyhoz tolt kiságyat vagy az első fél évben együtt alvást. Talán ha éjjel közelben van nappal egyre kevesebbet igényel majd az anyukájától, de mindenképp javaslom az édes terhek megosztását a rokonságban, hogy semmiképp se érezze őrjítőnek ezt a dolgot. Ha nyugodttá tudna válni a helyzet nehézsége ellenére, akkor a helyzet idővel rendeződne és a nyugodtabb babája, egyre többet tudna Önből nélkülözni és nyitni a külvilág felé.
Ha továbbra is fennáll a probléma és nyomasztóvá válik érdemes gyermekpszichológustól segítséget kérni, aki ez esetben nem a babával hanem Önnel fog foglalkozni egy két beszélgetés erejéig. Levelében említett információk nem elegendőek a boncolgatáshoz.
Minden Jót!