SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A méhlepény szerepe és fontossága a terhesség alatt

Tóth Nikolett [cikkei] - 2024-08-27
A terhesség egy rendkívül izgalmas és kihívásokkal teli időszak, amely számos változást hoz a női testben. Az egyik legfontosabb és leglenyűgözőbb változás a méhlepény, vagy más néven placenta kialakulása és működése. Ez a létfontosságú szerv nemcsak a magzat táplálásában és oxigénellátásában játszik kulcsszerepet, hanem a hormonális egyensúly fenntartásában és a fejlődő magzat védelmében is elengedhetetlen.

Mi az a méhlepény? 

A méhlepény, vagy placenta a fejlődő kisbabát és a várandós édesanyát összekötő szerv.  Kialakulása és működése számos folyamatot befolyásol, így érdemes részletesen megismerkedni a funkcióival, elhelyezkedésével és a vele kapcsolatos problémákkal. Cikkünkben most részletesen bemutatjuk a méhlepény működését, a vele kapcsolatos leggyakoribb problémákat és azt, hogyan befolyásolhatja az anyai életmód a placenta egészségét. ó

A méhlepény kialakulása

A méhlepény a terhesség korai szakaszában alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt a méh nyálkahártyájába ágyazódik. Az embrió és a méh nyálkahártyájának sejtjei közösen alkotják a méhlepényt, amely egyaránt tartalmaz anyai és magzati sejteket. Az elsődleges feladata, hogy biztosítsa a tápanyagok és az oxigén szállítását az anyai vérkeringésből a magzatba, valamint eltávolítsa a magzat anyagcseréjének melléktermékeit.

A méhlepény feladata

A méhlepény számos létfontosságú funkciót lát el:

  • Tápanyagok és oxigén szállítása: A méhlepényen keresztül jutnak el a tápanyagok és az oxigén a magzathoz.
  • Hormontermelés: A méhlepény hormonokat termel, mint például a progeszteron és az ösztrogén, amelyek nélkülözhetetlenek a terhesség fenntartásához.
  • Védelem: A méhlepény szűrőként is működik, megakadályozva bizonyos káros anyagok és kórokozók átjutását az anyai vérből a magzatba.

A méhlepény elhelyezkedése

A méhlepény elhelyezkedése változó lehet, és a terhesség során ultrahangvizsgálatokkal ellenőrzik, hogy biztosítsák a megfelelő pozíciót. A méhlepény elhelyezkedhet:

  • Mellső falon: Ez azt jelenti, hogy a méhlepény a méh elülső falán helyezkedik el.
  • Hátsó falon: A méhlepény a méh hátsó falán található.
  • Mélyen tapadó: Ebben az esetben a méhlepény közel van a méhszájhoz, ami komplikációkat okozhat a szülés során.

Méhlepény leválás és tünetei

A méhlepény leválása súlyos állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A levált méhlepény tünetei közé tartozik:

  • Hirtelen fellépő vérzés: ez lehet enyhe vagy súlyos.
  • Hasfájás: erős, görcsös fájdalom a hasban.
  • A magzat mozgásának csökkenése: a magzat aktivitásának hirtelen csökkenése figyelmeztető jel lehet.

Méhlepény meszesedés

A méhlepény meszesedése a terhesség késői szakaszában fordulhat elő, és a placenta öregedésére utal. A meszesedés általában ártalmatlan, de súlyos esetekben befolyásolhatja a méhlepény tápanyagszállító képességét, ami a magzat növekedési problémáihoz vezethet.

Méhlepény érettsége

A méhlepény érettsége a terhesség előrehaladtával változik, és ultrahangvizsgálatokkal követhető nyomon. Az érettség szintjét a placentában található meszesedések, ciszták és más jelek alapján értékelik.

Mélyen tapadó méhlepény

A mélyen tapadó lepény nem azonos a placenta previával, amiről csak a 24. hét után beszélhetünk. Addig ugyanis a lepény a méhfallal egyre feljebb húzódik ("a lepény relatív vándorlása"). Sok kismamát már a koraterhességben mélyen tapadó lepénnyel riogatnak, azonban a lepény, ha nem elölfekvő, sose képez szülési akadályt és a császármetszést sem nehezíti - hívja fel a figyelmet Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász szakértőnk.

A méhlepény vizsgálata

A terhesség alatt több alkalommal is ellenőrzik a méhlepényt ultrahanggal, hogy biztosítsák a megfelelő elhelyezkedést és működést. Ezen kívül amniocentézist vagy chorionboholy-mintavételt (CVS) is végezhetnek, ha genetikai vizsgálatok szükségesek.

Méhlepény és dohányzás

A dohányzás negatívan befolyásolja a méhlepény működését. A dohányos méhlepény kisebb lehet, és kevésbé hatékony a tápanyagok és oxigén szállításában, ami növeli a komplikációk kockázatát, beleértve a koraszülést és a magzati növekedési rendellenességeket.

Mikor veszi át a méhlepény a sárgatest szerepét?

A terhesség korai szakaszában a sárgatest (corpus luteum) termeli a progeszteront, ami szükséges a terhesség fenntartásához. A méhlepény a 10-12. hét környékén veszi át ezt a szerepet, és kezdi el nagy mennyiségben termelni a progeszteront.

A méhlepény a terhesség során elengedhetetlen szerv, amely biztosítja a magzat megfelelő fejlődését és védelmét. Fontos, hogy a méhlepény működését és elhelyezkedését rendszeresen ellenőrizzék a terhesség alatt, hogy időben felismerjék és kezeljék az esetleges problémákat. Az egészséges életmód és megfelelő orvosi ellátás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a méhlepény és vele együtt a baba is a legjobb eséllyel fejlődjön.

Bízunk benne, hogy cikkünk segített megérteni a méhlepény fontosságát és reméljük, hogy ezzel a tudással még inkább felkészülten várhatjátok a kis jövevény érkezését. Egészséges és boldog terhességet kívánunk mindenkinek!
 

A cikket lektorálta Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász szakértőnk:

Indexkép: Marjon Besteman képe a Pixabay-en

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja