SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A terhességi cukorbetegség megelőzhető

Családinet [cikkei] - 2011-11-07
A nők életének egyik legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb időszaka az a kilenc hónap, amikor babát várnak. Ilyenkor a legfontosabb, hogy saját és leendő gyermekük egészségére, épségére odafigyeljenek. A várandósság idején az egyik leggyakoribb kóros állapot a cukorbetegség, annak is egy speciális formája, a terhességi cukorbetegség, amelynek hátteréről, kezeléséről és megelőzéséről a Budai Egészségközpont endokrinológusa, Dr. Pusztai Péter tájékoztat bennünket.

„A terhesség alatt megnövekedett inzulinigény az egészséges nőknél nem okoz problémát, azoknál a leendő anyukáknál azonban, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, nem megfelelően táplálkoznak, súlyfelesleggel küzdenek, ikerterhességük van, 40 év felettiek vagy genetikailag hajlamosak rá, terhességi cukorbetegség alakulhat ki” - mondta Dr. Pusztai Péter.

A várandósság ideje alatt természetes módon nő az inzulin iránti igény, a 27. héten kétszeresére, a 36. héten pedig akár három-négyszeresére, mivel más, az inzulinnal ellentétes hatású hormonok szintje megsokszorozódik a szervezetükben.

A terhességi diabétesz általában nem jár a cukorbetegség általános tüneteivel - bőrviszketéssel, gyakori vizeletürítéssel, túlzott fáradékonysággal - leggyakrabban a kismama teljesen tünetmentes marad. A cukoranyagcsere egyensúlyának felbomlására ez utóbbi esetben is legkésőbb a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során fény derül. A terhességi diabétesz kezelésének két alappillére a megfelelő étrend és annak kiegészítéseként szükséges lehet inzulinkezelés is. Az étrendi kezelés célja az anya és magzat számára szükséges tápanyagok biztosítása, normális vércukorszintek fenntartása mellett. A napi minimális energiabevitel 1500 kcal, ennek alapján napi 140 gramm szénhidrát bevitele lehetséges. A kismamák napi ötször étkezhetnek pontosan három óránként, és a terhesség után is legalább további hat hétig kell tartani a korlátozott étrendet. Abban az esetben, ha a diéta ellenére még mindig magas - 6.7 mmol/l feletti - a kismama vércukorszintje étkezés után, orvosi felügyelet mellett inzulinkezelés szükséges.


Az inzulinhiány következtében gyakrabban fordul elő koraszülés, fejlődési rendellenesség vagy terhességi toxémia. Csökken a méhlepény működése is, ezért romlik a magzat oxigén- és tápanyagellátása, amely a magzat elhalálozásához vezethet.

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy azoknál a nőknél, akiknél az orvosok a terhesség alatt a fenti diagnózist állítják fel, később kialakulhat a 2-es típusú cukorbetegség is. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a szülést követően a diagnózis megerősítése céljából újabb vércukorterheléses vizsgálat szükséges.

„Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy rendszeres testmozgással, egészséges és jól összeállított étrenddel, valamint az ideális testsúly fenntartásával a legtöbb betegség megelőzhető. A nőknél életük során ezek a szempontok még inkább előtérbe kerülnek, hiszen nekik előbb-utóbb nem csak saját, hanem leendő gyermekük egészségére is vigyázniuk kell”- tette hozzá a doktor úr.

Forrás: www.morpho.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja