SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Fiú vagy lány?

Dr. Nagy Zsolt (PhD) [cikkei] - 2011-03-21
Minden gyermekváró pár minél hamarabb szeretné tudni az új családtag nemét. A címben is feltett kérdés az egyik leggyakoribb felvetés a terhességgondozás során. Jelen cikkemben arról írok, hogy mi dönti el a gyermek nemét, és hogyan mutatható ez ki vizsgálattal.
Fiú vagy lány?

A gyermek neme ugyanúgy az örökítőanyagban kódolódik, mint számos más emberi tulajdonság. Amikor a petesejtet a hímivarsejt megtermékenyíti, kialakul egy egyedi örökítőanyag-mintázat, amely a leendő gyermekre jellemző az egész életén át. Célzott genetikai vizsgálattal a fogantatás pillanatától kezdve meghatározható a gyermek neme. A néhány sejtből álló embrió minden sejtje  (ezek ekkor még őssejtek) hordozza a nemiség információját. Ennek az anatómiai jellegei csak a terhesség későbbi szakaszában rajzolódnak ki, és lehet kimutatni képalkotó eljárással, például ultrahanggal.

Gének rendje

Az emberi nemet a gének határozzák meg, melyek kromoszómákon helyezkednek el.  Egy embernek nagyságrendileg 26 000 génje van, melyek közül közel néhány tucat befolyásolja döntően a nem kialakulását. Ma már jól ismert, hogy lányokra XX nemi kromoszómapár, míg a fiúkra XY nemi kromoszómapár a jellemző. Az Y-kromoszóma, azaz a férfi nemi kromoszóma kódolja a férfivá váláshoz szükséges géneket. Több olyan genetikai vizsgálat ismert, melyek képesek az örökítőanyagba zárt információt láthatóvá tenni, és tájékoztatni a szülőket a lelendő gyermek örökítőanyag-mintázatáról. A vizsgálat elvégzéséhez azonban sejtek szükségesek az embrióból.

Csak indokolt esetben!

A magzati genetikai vizsgálat alapját a magzatból származó sejtek adják.  Mesterséges megtermékenyítés esetében az embrió egyetlen sejtjéből is lehet genetikai vizsgálatot végezni (PGD módszer). A néhány sejtes embrióból egy sejt elvétele nem okoz gondot, ez tudományos tény évtizedek óta.  Az egyetlen sejtből elvégzett kromoszóma-szerkezet vizsgálat során az embrió neme is egyszerűen meghatározható  - a nemi kromoszómák alapján. Természetes úton történő fogantatás esetében a terhesség 12. hetében vagy 16. hetében lehet mintát venni a magzattól. A 12. héten végzett mintavétel neve chorionboholy-biopszia, a 16. hetié pedig magzatvíz-mintavétel (amniocentesis). Mindkét mintavételi eljárásnak van vetélési kockázata, emiatt csak szakorvosilag indokolt esetben lehet elvégezni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a gyermek nemének meghatározása nem szakorvosi indok, tehát emiatt magzati génvizsgálat nem rendelhető el. Ha bármilyen más okból, pédául anyai kor (35 évnél idősebb édesanya) miatt elvégzett magzati genetikai vizsgálattal együttesen a magzat neme is megállapítható.

Etikus?

Véleményem  szerint a nemiséget meghatározó genetikai vizsgálat etikai megitélése kettős.  A genetikai vizsgálat nem szolgálhatja egészséges terhességek megszakítását nem kívánt nemű embrió esetében. Az orvostudománynak minden esetben a magzat és a terhes édesanya egészségét kell szem előtt tartania. Más részről a szülői jogok egyike, hogy döntsenek a leendő gyermekükről. A kérdés nem egyszerű, és számos tudományterület képviselője a mai napig is vitatkozik rajta. A genetika tudománya valós információkkal tudja ellátni a szülőket, de az adott állam jogállása és társadalmi akarat együttesen dönt arról, hogy mire használja a géndiagnosztika adta lehetőségeket. 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

A szerkesztő ajánlja