A fizikai test és az elme hatékonyan együttműködik, segíti az anyát elengedni tartáshibáit, mozgása könnyebbé válik, egyensúlyérzéke, koordinációja javul. Jobban megérti a testében lezajló változásokat, harmonikusabban kiegyenlíti azokat. A kisbabával számos tennivaló követel azonnali reakciót, szokatlan és kényelmetlen, szinte kifordult testhelyzetekben emeljük ki a picit ágyából, cipeljük egyik oldalunkon a babakocsit a lépcsőn, ringatjuk a babát véget nem érő órákon át a karunkban, ami már leszakadással fenyeget. Sok kismama panaszkodik amiatt, hogy szinte beszakad a háta. Egyik kedves ismerősöm porcorong sérülést szenvedett, amikor a babakocsit a babával együtt vitte fel a lépcsőn jobb csípőjén megtámasztva. A technika haszna talán ezen a területen mutatkozik meg leginkább.

Alexander-technikával a várandósság alatt

A várandós mamák leggyakoribb panasza a derékfájdalom. A baba növekedése következtében a női test egyensúlyközpontja változik. A növekvő pocak arra készteti az anyát, hogy derékból hajoljon hátra, a csípőjét pedig előre tolja, pedig ezzel egyértelműen nagy feszültséget okoz az egész testében. Sajnos ezáltal a keresztcsontra és a deréktáji csigolyákra nagyobb terhelés jut, kínzó fájdalmat okozva az anyának. Sokan a terhesség természetes velejárójának tartják, de ennek nem kell így lennie. Az első harmadban érdemes elkezdeni órákat venni. Az Alexander-technikát oktató tanár megmutatja az édesanyának, hogyan védje a hátát, hogyan alkalmazkodjon könnyedén a változó gravitációs középpont eltolódásához. A baba súlya egyenletesen oszlik el a teljes testen, nem nyomja össze a gerincet. Megtanulja elengedni az izomfeszültségeket, megérzi az elülső és a hátsó izomzat hosszabbodását, a hátgerinc nyúlását és erősödését, valamint azt, hogy a babát kevesebb erővel tartsa. A kezdeti időszakban a pihenésnek nagy szerepe van a terhesség megmaradásában. A leghatékonyabb pihenő testhelyzet a hanyatt fekvés felhúzott lábakkal, és felpolcolt fejjel. Ez egy aktív pihenő helyzet, amelyben az anya energiát nyer, kényelmesebben éli mindennapi életét a várandósság alatt, és fájdalmai megszűnnek.

Amint a baba egyre nő, kitölti a rendelkezésére álló belső teret, összenyomja édesanyja szívét, tüdejét és belső szerveit. Az eredmény emésztési problémákban és szapora lélegzetvételben mutatkozik meg. Az Alexander órákon megtanulja az anya kihasználni belső támasztó rendszerét, törzsét nem engedi összeesni, inkább hosszabbítja, szélesíti, csökkenti a belső nyomást a szerveken. Több levegőhöz jut, erre pedig nagy szüksége van. Az anya kettő helyett lélegzik, változik a légzésmintája. A mai felnőttek sajnos elfelejtettek megfelelően szabadon lélegezni, gyakran félelem vagy stressz hatására visszatartják a levegőt. Szülés előtt alaposan begyakorolható a “Sóhajtó Á” nevezetű légzéstechnika naponta néhány percig. Csodálatosan ellazítja az állkapcsot és az arcizmokat. Antigravitációs emelő érzetet kelt az egész testben, ellazítja a nyakizmokat is. A kilégzésre fókuszál, amely a megfelelő belégzés alapja.

A 10-12 kg plusz súly mozgás közben óriási nehézséget jelent, valamint a nem

tudatos, rossz mozgásmintákat, tartáshibákat felnagyítja az általa megnövekedett feszültség.  A nehezedő mindennapi teendők Alexander-technikával egyszerűvé, praktikussá és élvezetessé válnak a várandós nő számára, akár sorban állásról, akár hosszabb ülésről van szó. Nem beszélve arról, hogyan hajoljon le kényelmesen bekötni a cipőjét, hogyan álljon fel a székből, feküdjön le – ezt mind megtanulhatja. A fáradékonyság helyébe többlet energia lép. A hormonális változások okozta pszichés, fizikai és érzelmi ingadozások kezelhetőbbé válnak, mivel a technika a test, elme és lélek egységével dolgozik.

A technika különösen jól alkalmazható várandós anyáknál, mivel a kötőszövetek és ínszalagok elaszticitásáért felelős hormonok szabadulnak fel, hogy a gerinc és a csípő ízületeit felkészítsék a szülésre. Másrészt felszaporodik a szövetek közötti folyadék, amely az izmok hajlékonyságát fokozza. A technika hatása ezért fokozottabban érezhető várandósság alatt, mint más életszakaszokban.

Alexander-technikával szülni

A szülést előkészítendő a tanár megtanítja, hogyan üljön és guggoljon kényelmesen a várandós anya, hogyan engedje el, lazítsa a medencéjét, miként hagyja a gravitációt dolgozni, miközben a baba áthalad a szülőcsatornán. A szüléstől való félelem csökken. A fájások alatt rendszerint megfeszül az egész test. A szülő nő képessé válik arra, hogy ennek ellenére megfelelően lélegezzen, megnyugtassa magát, tudatos figyelmével a méhnyak tágulását könnyítse, erejét a nyomásokra összpontosítsa. Az alexanderi alapelvek megértésével az apa támogató szerepe is felértékelődik, együtt készülnek fel, az apa saját testét és elméjét irányítás alatt tartja, így határozottan jobban segíti és bátorítja az anyát. Természetesen amint a szülés előrehalad, egyre nehezebb tudatosan előhívni az Alexander órán tanultakat a megakadályozásról, az irányadásról, a feszültségek elengedéséről, de nem kell aggódni, mert a terhesség alatti gondos felkészülés hatására mély ösztönös szinten magától emlékezik a test. Az egyetlen teendő: nem szabad tudatosan beavatkozni az éppen zajló erőteljes folyamatba, inkább bízni a benne, a jelenben maradni, és nem előre elképzelt ötleteknek megfelelni. Sokszor egy életen át tartó szokásnak és kondicionálásnak kell nemet mondjunk, amikor az udvariasság, a mindenkinek való megfelelés helyett inkább önmagunknak kellene megfelelnünk.

Az Alexander-alapelveken működő szülő

Az egész család számára új megértést és erőforrást biztosít a technika használata. Tudják, hogyan emeljék ki a kisbabát a bölcsőből, hogyan tartsák megfelelően a szoptatás, etetés alatt. A kisgyermek egészséges mozgásfejlődését nagyobb tudatossággal követik nyomon, mivel mélyebben megértik a mozgást, jobban tudnak segíteni az egyes fázisokban. Nem utolsó sorban nyugodtabban és elégedettebben vészelik át az esetleges viharokat.

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás