SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Családi pótlék (havi ellátás)

Családinet [cikkei] - 2013-09-24
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.
Családi pótlék (havi ellátás)

 

Családi pótlék (havi ellátás)

 

Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás: 2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. Saját jogon is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

 

 

Összege 2015-ben:

1 gyermekes család 12 200 /hó/gyermek
1 gyermekes egyedülálló 13 700 /hó/gyermek
2 gyermekes család 13 300 /hó/gyermek
2 gyermekes egyedülálló 14 800/hó/gyermek
3 és több gyermekes család 16 000/hó/gyermek
3 és több gyermekes egyedülálló 17 000/hó/gyermek
tartósan beteg gyermek 23 300/hó/gyermek
tartósan beteg gyermeket egyedül nevelő 25 900/hó/gyermek
nevelőszülőnél nevelt gyermek 14 800/hó/gyermek

A juttatás természetbenis adható, ha a gyermeket védelembe vették. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlék összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot.

 

 

Ki jogosult rá, ki után?

A szülő, a szülővel együtt élő házastárs veheti igénybe, akkor ha gyermeke:
– még nem tanköteles,
– tanköteles (16 éves korig),
– a középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 20., sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 23. életévét.

Ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövenelme van, akkor a részére, illetve rá tekintettel megállapított juttatást a 4. hónaptól kezdve felfüggesztik.

Családi pótlékra jogossult lehet a gyermek is, ha

- a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak,

- akinek szülei elhunytak,

- aki kikerült az átmeneti, vagy tartós nevelésből,

- aki nagykorúvá válása miatt már nem áll gyámság alatt.

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár családi pótlék, még abban az esetben sem, ha pl. csak 18 éves. Ha azonban a család több gyermeket nevel, s utánuk jogosultak az ellátásra, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából a nagykorú, egyetemista, főiskolás gyermeket figyelembe kell venni.

Például egy családban van egy 10 és egy 14 éves általános iskolás, és egy 20 éves egyetemista. Családi pótlékot két gyermek után kapnak, de a háromgyerekes családra vonatkozó gyermekenkénti összeggel számítva, tehát kétszer 16 000 Ft-ot (nem pedig kétszer 13 300 Ft-ot, mint a kétgyermekes családok).

 

Hol és mikor igényelhető?

A munkáltató családtámogatási kifizetőhelyén, vagy annak hiányában a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.

Az igény benyújtást megelőző 2. hónap első napjáig lehet visszamenőleg igényelni.

 

Milyen okmányok kellenek az igényléshez?

Kitöltött igénybejelentő

Az igénylő

– személyi igazolványa,
– lakcímnyilvántartó kártyája,
a kitöltött igénybejelentő.

A szülők és a gyermekek

– TAJ kártyája
– iskolalátogatási igazolásra, ha a gyermek már nem tanköteleskorú, de közoktatási intézményben tanul, illetve felsőoktatási intézmény tanulója.

A gyermek(ek)

– eredeti születési anyakönyvi kivonata.
– Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által – formanyomtatványon – kiállított igazolás.

Az igazolás formanyomtatványa és az igénybejelentő lap letölthető a Magyar Államkincstár oldaláról.

– Az egyedülállóságot vagy annak minősülést igazoló okirat. (Ha van ilyen)

Első baba utáni családi pótlékra vonatkozó igényt az "Igénybejelentés családi pótlékra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Testvérek után a "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni az igényt.


A juttatás felfüggesztésre kerül és a gyermek védelembe vételét rendelik el, ha a 18. életév alatti tanköteles személy, az adott tanévben 50 tanóránál többet, igazolatlanul hiányzik.

Az egyedülálló szülők magasabb összegű családi pótlékban részesülhetnek. 

Egyedülálló az a szülő, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Ezen túl egyedülállónak minősül az ellátás megállapításánál
– ha saját maga vagy házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;
– ha fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül;
– ha rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül és annak összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs;
– ha nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
– ha időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági  járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
– aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Kép: Ambro, Freedigitalphotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja