A hőguta tünetei és kezelése
Kandikó Éva [cikkei] - 2010-05-17
Az utóbbi években a nyár előzetes bejelentés nélkül, a tavaszt teljességgel figyelmen kívül hagyva, egyik napról a másikra köszönt be. Szervezetünknek nemigen van ideje átállni a télről a nyárra, ezért az első meleg napokon kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Néhány tanács arra nézve, hogyan kerülhetjük el ezeket.
Ha betartunk néhány alapvető szabályt, minimálisra csökkenthetjük a napszúrás, hőguta esélyét. Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is. Fogyasszunk olyan italokat, melyeknek alacsony a cukortartalma, éppen ezért nem fokozzák, hanem oltják a szomjúságot. Készítsük el előző este másnapi limonádé adagunkat, sok citromlével és egy csipet sóval. Ha a megfelelő folyadékpótlásról gondoskodunk, már sokat tettünk egészségünk védelme érdekében.
Az emberi test normális körülmények között az izzadás segítségével hűl le, de nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A hőguta jellegzetes tünetei: kivörösödött arc, forró, száraz bőr, dülöngélő járás és igen magas testhőmérséklet.
Miután megszűnik a szervezet verejtéktermelése, megszűnik a hőleadás, s a következmény akár eszméletvesztés is lehet. A hőguta esetében első lépésként vigyük az érintettet hűvös, árnyékos helyre és távolítsuk el a külső ruházatát. Értesítsük a mentőket. Emeljük félig ülő testhelyzetbe és csavarjuk vizes lepedőbe. A lepedőt tartsuk mindaddig nedvesen, amíg a beteg testhőmérséklete le nem megy 37,5 fok alá. A hűtést úgy is biztosíthatjuk, hogy hideg vizes szivaccsal törölgetjük vagy legyezzük.
A felhevülés különleges – sajnos túl gyakori - esete a napszúrás, ami a védtelen fejet ért közvetlen és erős napsugárzás hatására keletkezik. Jellemzői: kifejezetten kipirosodott és forró arc, fej, hűvös test, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés.
A napszúrás kisgyermekekre különösen veszélyes, mert a hajuk még ad elegendő védelmet, koponyájuk pedig vékony. A túl sokáig napon tartózkodó gyermekek a napszúrás következtében feltűnően sápadtak, lázasak lesznek. A tünetek megjelenése után azonnal árnyékba kell vinni őket, s a fejet magasabbra helyezve, vizes kendővel borogassuk. Ha a panaszok erősödnek kérjünk orvosi segítséget.
Nagyon fontos tehát, hogy a nap legmelegebb óráiban – 11-15 óra között – ne tartózkodjunk tűző napon, kerüljük el, hogy fedetlen fejünket közvetlen napsütésnek tegyük ki, tartózkodjunk a túlöltözéstől, és igyunk legalább egy literrel többet az ideális napi másfél-két liter folyadéknál.
Kép: dimitrisvetsikas1969 / Pixabay
Családinet hozzászólások:
Következő hír
És mégis mozog a család!
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak
A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: