Előzzük meg a hőség okozta rosszullétet!
Családinet [cikkei] - 2010-08-24
A hosszan tartó nyár eleji rossz idő után már mindenki vágyott az igazi nyári napsütésre.
A hűvös, esős napokat követő nagy meleg azonban sokak számára az öröm mellett gyakran kellemetlen perceket is tartogat. Az óriási hőmérsékletkülönbség és a tartósan magas hőmérséklet a fiatalok, és az idősek szervezetét egyaránt megviseli. Az alábbiakban dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont szakorvosának tanácsait olvashatjuk azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyeket tartogat a hőség és mi a teendőnk annak érdekében, hogy rosszullét nélkül vészeljük át az átlagosnál is melegebb napokat.
„A kánikula mindenkit megvisel, főként azokat, akik érzékenyebbek a nagyfokú hőmérsékletváltozásokra, így az időseket, a szívbetegeket, a magas vérnyomásban, anyagcsere-betegségben (pl. cukorbetegség, köszvény) szenvedőket. Leggyakoribb panaszok a hirtelen vérnyomásváltozás, szédülés, fejfájás, nehézlégzés, szívdobogásérzés. Fokozott veszélynek vannak kitéve a munkájukat szabadban végzők, itt a munkáltató feladata a helyes munkaszervezés biztosítása. A nagyfokú folyadék-, és sóveszteség veszélyes a csecsemőkre is, náluk a szülőknek kell odafigyelni a megelőzésre.”
A legjobban természetesen víz közelében lehet elviselni a hőséget, persze a napozás szabályainak szigorú betartása mellett: megfelelő fényvédelem a bőrnek és a szemnek, délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon, igyunk sok folyadékot.
Az erős, hosszabb ideig tartó napsugárzás egyik kellemetlen mellékhatása – akár vízparti nyaralás, szabadtéri programok vagy szabadban végzett munka esetén – lehet a napszúrás, melynek leggyakoribb tünetei a fejfájás, hidegrázás, általános gyengeség, szédülés, hányinger, szapora szívverés. Súlyosabb esetben hőguta is kialakulhat, a szervezet ebben az esetben nem tudja leadni a felesleges hőt, ezért túlmelegszik, ez eszméletvesztéssel, görcsökkel is járhat. Hogy ezt elkerüljük, viseljünk szellős, bő ruházatot, folyamatosan frissítsük testünket, igyunk az átlagosnál több folyadékot, kerüljük az alkoholos italok, kávé fogyasztását, a napon mindenképpen viseljünk valamilyen kalapot, laza szövésű sapkát. Mielőtt beülünk az autóba, szellőztessük ki, a gyermeket vagy a házi kedvencünket pedig véletlenül se hagyjuk a parkoló járműben.
A nagy melegben fáradékonyabbak, aluszékonyak vagyunk, szinte semmire sincs energiánk. Ennek köszönhetően a reakcióidőnk is csökkenhet, mely főként vezetés közben okozhat problémát. Épp ezért a hőségben legyünk körültekintőbbek és vezessünk lassabban. Ha az autópályán közlekedünk, az esetleges baleset elkerülése érdekében tartsunk nagyobb követési távolságot. Ha hosszabb útra indulunk, gyakrabban álljunk meg, iktassunk be pihenőt és frissítsük fel magunkat.
„A megfelelő elővigyázatossággal elkerülhető, hogy a nagy meleg miatti rosszullétek megkeserítsék a mindennapjainkat. Aki érzékeny az időjárás változásra, figyelheti az előrejelzést, így fel lehet készülni az estleges fronthatásokra. Aki vérnyomásproblémával, szívproblémával, krónikus betegséggel küzd, lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjon a hőségben, a kánikulai napokra lehetőleg ne tervezzen fizikai megterheléssel járó elfoglaltságot (pl. kirándulás, kertészkedés, nagyobb bevásárlás). Nagyon fontos a helyes étkezés is, a szervezetet legkevésbé megterhelő, könnyű ételek fogyasztása javasolt, tanácsos kerülni a túl fűszeres, túl sós, túl édes ételeket, hiszen azok is hatnak folyadékháztartásunkra, folyadékpótlásra szénsavmentes ásványvíz javasolható” – tette hozzá a doktornő.
www.morpho.hu
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Allergia? A megoldás: immunterápia
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: