SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Szendi Gábor: Depresszióipar

Kókai Kata [cikkei] - 2007-02-05
Az antidepresszánsokról ne orvosát, gyógyszerészét kérdezze...

A depresszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, a "depressziósok" tömegét.

A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája. A szerző hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamisítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet.

Bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az - elemzések szerint hatástalan - antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátria-ellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott.
A szerző külön fejezetet szentel Albert Györgyi Miért éppen én? című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert Györgyi könyve - szándékaival ellentétben - valójában vádirat az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen.
A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor - a könyvet kontextusba helyező - utószava zárja.

Szendi Gábor 1954-ben született. 1976-ban programozó matematikusi diplomát szerzett. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere , majd a MAFILM Társulás stúdiójának dramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. A Társulás Stúdió politikai indíttatású 1985-ös feloszlatása után állásából elbocsátották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat.

Ide kattintva megrendelheti könyvet
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja