A Greenapeace közleménye
Országos sajtóközlemény
2004. május 20.
Siófok, 2004. május 20. Japán nyomás veszélyezteti a jelenleg érvényes bálnavadászati moratóriumot, ezért a Greenpeace a visegrádi négyek siófoki találkozóján felszólította a négy ország környezetvédelmi miniszterét, hogy csatlakozzanak a Bálnavadászati Tanács (IWC) idei közgyűléséhez. Mondj NEM-et a bálnamészárlásra! transzparenssel követelték a zöldek magyar, cseh és szlovák képviselői, hogy a Bálnavadászati Tanács júliusban esedékes közgyűlésén országaik is képviseltessék magukat a bálnák védelme érdekében. A minisztereknek egy libikóka egyik végén ülő a bálnavadászatot mindenekfölött támogató japán lobbista, másik végén pedig a már kipusztulás szélére sodort kékbálna közötti választást mutatták be.
"Magyarország lehet a mérleg nyelve a bálnavadászatot támogatók és a bálnavadászati tilalmat továbbra is fenntartani kívánó országok között." - állította Nemes Noémi, a Greenpeace kampányszervezője. Becslések szerint a bálnavédők illetve bálnavadászok aránya jelenleg 26 a 25-höz, de Japán az elmúlt év során is több fejlődő országot fizetett le. A közép-európai államok szavazata nagyon fontos, hisz Japán évente egyre több szegény országot veszteget meg azért, hogy mellette voksoljanak. "Sikerült például Mongólia szavazatát megvásárolni, így ők folyamatosan Japán mellett szavaznak a döntéseknél. Más megvásárolt ország például Panama, Guinea, Gabon, Benin, az Ulau-szigetek és Antigua. Rendkívül szégyenteljes lenne, ha hazánk is a csatlós országok listájához iratkozna fel." - fejezte be Nemes Noémi.
A hazai környezetvédelmi és külügyi tárca képviselői is elismerték, hogy állandó japán nyomás nehezedik rájuk, hogy hazánk ne vegyen részt az idei bálnakonferencián, illetve ha mégis megtenné, akkor japán érdekek mellett szavazzon. Bár idén már megszületett a kormányhatározat a Bálnavadászati Tanácshoz való csatlakozásról, a csatlakozó okirat ismeretlen okok miatt már több mint negyed éve porosodik minisztériumok falai között arra várva, hogy letétbe helyezzék Washingtonban. Félő, hogy az agresszív japán lobbimunka sikerrel jár: a Greenpeace információi szerint kormányunk ígéretet tett a nemrég Magyarországon járt japán delegációnak, hogy nem veszünk részt az idei IWC közgyűlésen.
A Greenpeace cseh szakértője Marek Tomin szerint a Bálnavadászati Tanácson belüli helyzet kritikus. "Japán évek óta azon fáradozik, hogy folytatódjon a kereskedelmi bálnavadászat. Sok új tagot toboroz a Tanácsba, hogy támogassák a bálnavadászatot, és megpróbálják feloldani a kereskedelmi vadászatra vonatkozó moratóriumot. Az új uniós tagállamok nem engedhetnek a bálnavadászok nyomásának, mert veszélybe sodorhatják e csodálatos óriások jövőjét. Fejlesztési segélyek ellenében a fejlődő országok szívesen szavaznak majd a bálnavadászat mellett, ezért van szüksége a bálnáknak a visegrádi országok segítségére."
Egy év telt el azóta, hogy a visegrádi négyek ígértet tettek a Bálnavadászati Tanácshoz való csatlakozáshoz. Eddig egyik országról sem állítható bizonyosan, hogy már idén gyarapítaná a bálnavédők számát. A bálnavadász országok, elsősorban Japán, mindenfajta eszközt bevetnek, hogy újabb csatlakozó országokat állítsanak maguk mellé. 2004 júliusában Sorrentóban, Olaszországban kerül megrendezésre a bálnakonferencia. Félő, hogy az IWC felülvizsgálja a veszélyeztetett bálnafajok vadászatát tiltó rendeletet.
Évtizedek túlzott és ellenőrizetlen bálnavadászata után, 1986-tól nemzetközi bálnavadászati moratóriumot van érvényben. Ennek ellenére becslések szerint a három bálnavadász ország (Japán, Norvégi és Izland) mintegy 1400 tengeri emlős megölésére készül idén ipari illetve tudományos célból. Az évről évre nagy számban elejtett állatok ráadásul a különösen veszélyeztetett fajokból kerülnek ki, mint pl. a csukabálnák, óriás ámbráscetek, trópusi bálnák és a már 100 egyeddel sem bíró szürkebálnák. Japán akkor kezdte tudományos célú vadászatát, amikor az IWC általános tilalmat rendelt el. Idén mintegy 360 bálna elejtésére készül: 200 csukabálna, 100 tőkebálna, 50 trópusi bálna és 10 óriás ámbráscet. Japán tudományos célokra hivatkozik, de köztudott, hogy évente mintegy háromezer tonna bálnahús kerül az üzletekbe közel 52 millió dollár értékben.
"Arról, hogy a csatlakozási okirat a diplomáciai csatornákon mennyi idő alatt fut át, a külügyminiszter úrral kell konzultálni. A Környezetvédelmi Minisztérium a maga részét elvégezte ebben az ügyben." - monda el Persányi Miklós a Greenpeace demonstrációján. A Külügyminisztérium a múlt héten írásban tájékoztatta a Greenpeace-t arról, hogy már előkészítette a csatlakozási okiratot, amely most már csak a miniszterelnök aláírására vár. A környezetvédelmi szervezet a miniszterelnököt is írásban kérte a nemzetközi vonatkozású téma kiemelt kezelésére. "Nem tudjuk, hogy az államigazgatási eljárás mely szakaszában akadt el a csatlakozási okirat, de Medgyessy Péter titkárságáról az elmúlt héten még nem kaptunk választ." - kommentálta Nemes Noémi a Greenpeace kampányszervezője.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Diafilm pedagógusoknak
Hungary Card - Magyar Turizmus Kártya
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Október 2024-ben is a látás hónapja
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: