SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Készítsünk kokárdát március 15. alkalmából!

Családinet [cikkei] - 2010-03-11
Az 1848-as forradalom lángra lobbanásáról emlékezünk meg minden március idusán, nemzeti színű lobogókkal és kitűzött kokárdával. De vajon tudjuk-e, hogy mi is a kokárda története, és hogyan kell helyesen hajtogatni?

A kokárda, vagy szalagcsillag egy kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, vagy a nők a hajába tűztek. Franciaországból terjedt el a 18-19. forradalmak idején egész Európában, Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én a pesti forradalom évfordulóján szokás viselni.  A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzve hordják, hanem a kabát hajtókáján, vagy mellrészen, a szív felöli oldalon.
A teljes kokárda mellett elterjedt a nemzetiszínű szalag viselete is, amit néhány centisre vágva, sokféleképpen hajtogatva, de azonos szabályok szerint hordanak.
A trikolort a francia forradalom hozta divatba, de a mi nemzeti színeink már II. Mátyás király idején, 1618-ban is megjelentek így együtt egy pecsétzsinóron, bár csak a ’48-as márciusi események kapcsán váltak országszerte ismerté.

A kokárda hajtása

A kokárda készítésénél tulajdonképpen egy nemzetiszínű szalagot hajlítanak meg. Az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. Tehát helyesen hajtogatva kívülre kerül a zöld!  A pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de már Szendrei Júlia is tévesen hajtotta meg Petőfinek, helyesen olvasva az ő kokárdája az olasz zászlót adta ki. Valószínűleg már a forradalom alatt is használtak téves kokárdákat, mivel nem mindenki tudhatta, hogyan kell helyesen hajtani. Napjainkban a téves történelmi berögződés és a hagyomány miatt már legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

De bárhogy is hordjuk a kokárdánkat, a lényegen nem változtat! Ezen a napon nincs olyan közülünk, aki ne lenne büszke magyarságára, nemzetére.

Kellékek:

  • 30 cm nemzetiszínű szalag
  • piros cérna
  • olló
  • varrótű
  • biztosító tű

A szalagot félbevágjuk. Az egyik darab két végét összevarrjuk, majd a piros sáv külső szélét – ha helyesen szeretnénk elkészíteni a kokárdát – le-fel öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és eltűzzük. A maradék szalagot kettévágjuk és a képen látható módon a kokárda hátára varrjuk. Végül a biztosítótűt is a helyére rögzítjük.

Az egyszerűbb változathoz elég egy 15 centis szalag, melyet nagyjából három részre osztunk, és a középső harmadát a piros rész szélén sűrű le-föl öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és a varrás elejét és végét összevarrjuk. Majd a biztosítótűt is feltesszük a hátára.

1848. március 15-én a pesti forradalom estélyén, a Bánk Bán előadásán e szavakat mondta Jókai Mór, melyre egy későbbi írásában így emlékezik:
„Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol!”

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja