SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Milyen jogaim vannak szülőként koronavírus idején?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-03-13
Mit tehet a szülő, aki nem szeretné a gyermekét a jelen járványügyi helyzetben óvodába, iskolába engedni? Számíthat-e fizetéskiesésre, ha emiatt dolgozni sem tud bemenni?

A koronavírus miatt kialakult helyzet napról-napra változik. Jelen cikkünk a március 13-i állapotok és hatályos rendelkezések alapján készült.


Óvodai, iskolai hiányzások

Mivel a kormány megtiltotta az iskolaigazgatóknak, hogy saját hatáskörben tanítási szünetet rendeljenek el, jelenleg minden iskolában zavartalanul folyik a tanítás. (Kivéve a tapolcai Széchenyi István Baptista Középiskolát, amelynek igazgatója még a vészhelyzet kihirdetése előtt bejelentette a tanítási szünetet.)

Az iskolák a házirendjükben szabályozzák, hány napot igazolhat egy tanévben a szülő. Ez sajnos nem túl sok – legtöbb helyen évente vagy félévente 3 nap, de néhol akár 15-ig is felmehet. Egyre több igazgató döntött emellett úgy, hogy ha a szülő igényli, a járványhelyzetre való tekintettel otthon tarthatja a gyerekét, és ezeket a napokat az intézmény igazoltnak fogja tekinteni.

A szülői közösségek ezeket a kezdeményezéseket eddig vegyesen fogadták. Vannak iskolák, amelyek szinte kiürültek, máshol nem igazán kapnak a lehetőségen, és minden gyerek bejár továbbra is. Ennek oka rendszerint az, hogy két dolgozó szülő csak nehezen tudja a gyermeke nappali felügyeletét megoldani, a máskor kézenfekvő segítségnek számító nagyszülők bevonása pedig pont ebben a helyzetben nem lenne szerencsés: a tüneteket alig mutató, de vírushordozó gyermek komolyan veszélybe sodorhatja az idős nagymamát.

Az óvodák és bölcsődék fenntartója nem az állam, hanem a helyi önkormányzatok, így ezek bezárása az ő hatáskörükbe tartozik. Szülői tapasztalatok alapján egyre több intézmény kéri a szülőket, hogy ha tehetik, tartsák otthon a gyerekeiket, ha pedig ezt mindenki megteszi, az intézmény bezár.


Ki vigyáz a gyerekre?

Nagy valószínűséggel a szülő. Hogy mindezt hogyan oldja meg, arra több megoldás is elképzelhető:

  • Otthoni munkavégzés: Ha a szülő munkaköre alkalmas rá, és a munkahelye elég rugalmas, az otthoni (home office) munkavégzés ideális lehet. Hivatalosan azonban több feltételnek meg kell felelnie a lakásnak is ahhoz, hogy ezt engedélyezzék, iskolás kor alatti gyerekekkel pedig nem igazán hatékony megoldás.
  • Táppénz: Táppénzt az kaphat, akit közegészségügyi okból a munkavégzéstől eltiltanak, így keresőképtelennek minősül. Nem jár tehát táppénz abban az esetben, ha a szülő saját döntése alapján nem engedi a gyermekét óvodába vagy iskolába. Ez érvényes a fentebb említett óvodabezárási esetekre is, mivel ezek a szülők beleegyezésével történtek. Hasonlóan nem jár táppénz abban az esetben, amikor az iskola csak javasolja, hogy a gyerek két hétig maradjon távol, mert a család külföldön járt.
  • Fizetett vagy fizetetlen szabadság: Gyakran nem marad más megoldás, mint hogy a szülő, amíg gyermekével otthon marad, feléli az éves szabadságkerete jelentős részét, vagy munkáltatója „különös méltánylást igénylő okból” engedélyezi neki a távollétet. Ez utóbbi esetben azonban fizetés nem jár.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: VGstockstudio / shutterstock

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja