SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A kisbaba, aki túlélte saját abortuszát

Teszáry Nikolett [cikkei] - 2016-09-08
Előfordul, hogy egy nő úgy dönt: nem tartja meg kisbabáját. A skóciai Vicky Harper is így határozott. Sorsa azonban nem az ő pártját fogta, helyette magzata mellé állt.

Vicky 24 éves volt azon a napon, amikor rájött: ismét terhes. A főállású édesanya a két éves Ross és az öt éves Leyla nevelése mellett nem tervezte újabb gyermekkel gyarapítani a családi fészket, azonban elfelejtette bevenni a fogamzásgátló tablettát. Úgy érezte, két óvodás korú gyermek mellé nem mer bevállalni egy csecsemőt, hiszen így is alig jöttek ki a fizetéséből. Igaz, hogy asztalos partnere, Keenan megígérte, hogy mindenben támogatja, de mindössze 19 éves lévén nem hozhatta meg a döntést Vicky helyett - írja a Mirror.

„Borzasztóan nehéz döntés volt, hiszen a világon mindennél jobban szeretem a gyermekeimet, de úgy éreztem, nincs erőm egy újabb kisbaba ellátásához” – mondta.

Vicky és orvosa olyan eljárást választott, melynek során a magzatot vákummal távolítják el. Ez egy sebészeti művelet, melyet altatásban végeznek, és egy sor gyógyszer beszedése is követi. A beavatkozást egy orvostanhallgató végezte, egy praktizáló mentor kolléga felügyeletével. „Keenan végig mellettem volt és fogta a kezemet. Kicsit sírtam, mielőtt az altatás elkezdődött, de tudtuk, hogy mindnyájunknak ez lesz a legjobb.”

A kórházban minden rendben ment, azonban pár nappal később, amikor hazament, Vicky úgy érezte, valami nincs rendjén. Fáradékony volt, gyakran szédült, hányt. Mivel volt már két gyermeke, tudta, milyen egy terhesség, mik a tünetek, ezért elvégzett egy tesztet. Az eredmény pozitív lett, ezért felhívta orvosát, ő azonban biztosította, hogy minden rendben, ezek csak a terhességi hormonok, melyek nem távoznak azonnal a testből.

A kétgyermekes édesanya könyörgött, hogy vizsgálják meg, 15 pozitív teszttel később pedig már szinte rimánkodott, azonban senki nem akart szóba állni vele, sőt, azt mondták, paranoiás.

„Két hónapja nem volt menstruációm. Tudtam, hogy a baba még ott van.” - mondta.

Végül egy szülésznő szíve esett meg a kétségbeesett anyukán. A vizsgálat azonnal kimutatta, hogy a kis pocaklakó valóban ott van a méhében.

„A szívem mélyén persze éreztem. Ezzel együtt úgy éreztem, elvesztem, hiába próbált Keenan megnyugtatni.” Amikor orvosa a lehetőségeit taglalta, Vicky szinte fel sem fogta, mit hall, annyira zavaros volt számára minden. 16 hetes terhes lévén kockázatos lett volna egy újabb műtét, a 12. hét után már csak igen indokolt esetben végeznek ilyet. Kockáztatja az anya méhének épségét, sőt, akár az életét is. Miután rádöbbent, hogy egy újabb beavatkozás az életébe is kerülhet, Vicky elutasította az újabb műtétet.

Teljesen kiborult, hiszen eleve nehéz döntést kellett meghoznia, most pedig azzal szembesült, hogy kénytelen újra vállalni a szülést, nem tehet mást. Ráadásul nem csak a saját kellemetlenségére gondolt, tudta azt is, hogy a kutatások szerint az abortuszt túlélő babák általában komolyabb rendellenességekkel, fogyatékossággal születnek meg. Félelmeit legyőzve azonban a kétgyermekes anyuka vállalta a kockázatot, hogy megszüli harmadik gyermekét.

Minden várakozással ellentétben Jack egészségesen és gyönyörűen született, 3 kiló 15 dekás súllyal. Mikor anyukája meglátta, egy pillanatig sem bánta meg a döntését: „A világ minden kincséért sem adnám oda. Ő különleges és mindig tudnia kell, milyen nagyon szeretjük.”

A kórház vezetése az Egészségügyi Szolgálaton keresztül elnézést kért a sikertelen beavatkozás miatt, valamint a szóvivő arra biztatta Vickyt, hogy nyújtson be hivatalos panaszt is. Az ilyen típusú műtéteknél nagyon kicsi (Britanniában 0,2%) az esélye a sikertelenségnek – gyógyszeres abortusz esetében ez a szám magasabb. Mindamellett a szóvivő elmondta, minden nőt arra biztat, hogy alaposan tájékozódjon, mielőtt bármilyen beavatkozásnak alávetné magát. Szeretné, ha minden páciens élne a jogával, miszerint teljeskörű tájékoztatást kell kapnia az eljárás menetéről, a lehetséges problémákról, felmerülő komplikációkról és arról is, mi várható utána.

Hogy hogyan befolyásolja ez a Harper család életét? Mostanra már leginkább sehogy, boldogok együtt és a kis Jack a szemük fénye. Édesanyja úgy gondolja, egy nap majd elmeséli e történetet a kisfiúnak, ha elég nagy lesz.
Persze nehéz egy édesanyának szavakat találni arra, hogy nem akarta gyermekét, de Vicky bízik benne, hogy Jack megérti majd: ő egy túlélő, és az anyukája jobban szereti, mint bármi mást ezen a világon.

A kép csak illusztráció: Jashina / Pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja