SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A testünk illata elárulja, hány évesek vagyunk

Családinet [cikkei] - 2014-10-22
A szagoknak a mi hipercivilizált humán világunkban is elég nagy jelentősége van, még ha nem is vagyunk mindig tudatában.

Szokták mondani, hogy az emberek között a vonzásokat és választásokat a kémia dönti el, amin sokan valami olyasmit érthetnek, hogy a másik illata, kipárolgása, bőre tapintása ellenállhatatlan – vagy éppen, hogy minden intellektuális vagy akár lelki vonzalom ellenére sem izzik fel közöttük a levegő. A szagok azonban máshol is megjelennek. A babák szagát imádjuk, és nem tudunk betelni vele: „igazi babaszaga van” – szoktuk mondogatni. Ezzel szemben olyanról is beszélünk, hogy betegségszag, öregszag, ami annyira elterjedt interkulturálisan is, hogy Japánban külön kifejezés is van rá: kareishü. A Monell Center kutatói utánamentek néhány szagtapasztalatunknak, és érdekes eredményekre bukkantak.

A kutatók szerint az állatvilágból hoztuk magunkkal azt a képességünket, hogy a szagok is segítsenek minket a szociális mezőben: szag alapján választunk partnert, megtippeljük mások korát, különbséget teszünk hozzánk hasonló és nem hasonló között, elkerüljük a betegeket. Ez azért lehetséges, mert az emberi test szaga gazdag olyan kémiai komponensekben, amelyeket szociális információként értelmezni tudunk. Ezek a kemikáliák a korral változáson mennek át, ami például az állatoknak nagyon hasznos információforrás: egy idősebb hím kívánatos partner lehet, mert olyan géneket örökíthet át, amelyek az utódot is hosszú élethez segíthetik, azonban egy idősebb nőstény nem olyan vonzó partner, mert már kérdéses, hogy alkalmas-e reprodukcióra.

Johan Lundström és csapata arra volt kíváncsi, hogy valóban képesek-e az emberek a szag alapján beazonosítani mások életkorát. A kísérletben három különböző korcsoportból (20-30 évesek, 45-55 és 75-95 évesek) gyűjtöttek szagokat, csoportonként 12-16 egyéntől oly módon, hogy öt éjszakán keresztül ugyanabban a pólóban kellett aludniuk, amelyből aztán kinyerték a szagmintát. Ezután 41 (20 és 30 év közötti) vizsgálati személy értékelte azokat, hogy mennyire intenzív és kellemes, illetve azt is meg kellett tippelniük, hogy milyen életkorú embertől származnak. A ScienceDaily hasábjain publikált eredmények azt mutatták, hogy az értékelők jellemzően meg tudták állapítani, milyen korosztályból érkezett az adott szagminta – és érdekes módon az öregek mintáját kevésbé intenzívnek és kevésbé kellemetlennek ítélték, mint a másik két csoportét.

Forrás: http://www.mipszi.hu
Fotó: aletuzzi/pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja