Siketek Világnapja
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-15
Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:
- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Családinet hozzászólások:
LEGOLVASOTTABB
"Ez egy csoda, hogy ő itt van" - Gryllus Dorka nem számított rá és észre sem vette, hogy 47 évesen újra babát vár
Gryllus Dorka, a népszerű színésznő őszintén mesélt családi életéről és váratlan terhességéről Kadarkai Endre "Nőszintén" című műsorában. A most 52 éves színésznő elárulta, hogy 47 évesen, amikor már lemondott a gyermekvállalás lehetőségéről, hatalmas meglepetésként érte, hogy ismét babát vár.
Tragédia Győr mellett: Gyógyíthatatlan beteg volt a gyermek, akivel az anyja a vonat elé lépett
Győr közelében, Ménfőcsanak mellett egy 41 éves nő végzetes döntést hozott: péntek este karjában hároméves kisfiával egy száguldó vonat elé lépett. A környékbelieket sokkolta az eset, amelyet egyesek szerint az anya kétségbeesése váltott ki, mivel gyermeke gyógyíthatatlan betegséggel küzdött. Az asszony vélhetően tudatosan választotta ki a helyszínt, ahol a vonatok nagy sebességgel haladnak, és ahol nem maradt esély a túlélésre.
Tragédia Tatabányán: öngyilkos lett egy általános iskolás diák
A rendőrség közigazgatási eljárás keretében nyomozást indított az ügy kivizsgálása érdekében.
Élelmiszerek, amelyek felerősíthetik a menopauza tüneteit
A táplálkozás nagy jelentőségű lehet a menopauza tüneteinek enyhítésében, a csontritkulás, a hízás és más negatív egészségi következmény mérséklésében. De nemcsak arra érdemes figyelni, mi legyen a tányéron, hanem arra is, mit érdemes elkerülni. Imre Noémi, a Nőgyógyászati Központ dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember Msc ez utóbbi témáról beszél.
Családi tragédia Győr közelében: karján a kisgyermekével lépett a vonat elé egy édesanya
Tragédia történt péntek este Győr-Ménfőcsanak közelében: egy édesanya, karján a gyermekével a vonat elé lépett. Az édesanya azonnal meghalt, a gyermek életéért a gyorsan kiérkező mentők küzdöttek, de nem tudták megmenteni – írja a MÁV-csoport Facebook-oldala.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: