Újévi fogadalmak
Singola Edit [cikkei] - 2009-01-02
Felgyorsult világunkban az emberi alkalmazkodás egyik kivetülése a változás igénye. Változni akarunk, hogy jobbak legyünk, könnyebb legyen az életünk. A változás nem megy egyik napról a másikra, valamiféle átmeneti rítusra van szükség, hogy a profánból szent dolog lehessen. Keressük az alkalmat a változás megkezdéséhez. Az óév befejezése épp megfelelő lehet. Itt az újév, itt vannak az újévi fogadalmak is
Új év – új élet
Valójában miért akarunk új életet kezdeni? Miért pont újévkor kezdjük? Az ember kapaszkodókat keres. Nehéz bármiféle döntést meghozni a saját életünkkel kapcsolatban, főleg olyanokat, amelyek erőfeszítéseket is igényelnek tőlünk.
Azt hisszük, hogy a naptári év utolsó percével megszabadulhatunk a múltunktól, a gondjainktól, új életet kezdhetünk. Lehet benne némi igazság, de ez semmiképp nem attól függ, mikor ér véget egy esztendő. A változás, a múlt lezárása saját magunkban történik. Már azzal megkezdődik, ha gondolunk rá, ha megfogan bennünk a változásra való igény, érezzük, hogy valamit másképpen kellene tennünk. Minden kezdet nehéz, de ha már az első lépésen túl vagyunk, már „csak” kitartás kérdése a megvalósulás.
De nem kell ahhoz új évnek kezdődnie, hogy valami újba kezdjünk, hogy változzunk, hogy változtassunk az életünk medrén. Ha felcsillan bennünk valamiféle elgondolás, amivel jobbá tehetjük a saját sorsunkat és a körülöttünk élőkét, akkor ne várjunk egy percet sem. Ne halogassuk holnapra, a jövő hétre, a jövő hónapra, január elsejére, hanem kezdjük el azonnal!
Fogadkozás – fogadalom
A felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebben tesznek fogadalmat újévkor, ha pedig tesznek, akkor sajnos egyre kevesebben tartják azt be. Vajon lankad az emberek kitartása, vagy nehéz és elérhetetlen célokat tűzünk ki magunk elé? Miért lesz a legtöbb esetben a fogadalomból csak fogadkozás?
Általános magyarázatot nem adhatunk, a kitartás és akaraterő egyénenként változó. Vannak, akik tűzön-vízen át állják a próbát, mások hamar feladják. Nem figyelünk eléggé magunkra, sőt egymásra sem. Mindenkinek szüksége van motiváló erőre, emellett támogatásra a családtagoktól, barátoktól, kollegáktól, elismerésre, de valljuk be, mostanában kissé fukarak vagyunk ebből a szempontból. Nem tudunk eléggé örülni a másik sikerének, talán irigyek is vagyunk, és a saját problémáinkkal, életünkkel vagyunk elfoglalva, nem jut idő a másikra.
Az újévi fogadalmak első öt helyén a fogyás, a mozgás, a leszokás, a tanulás és a munkában való változtatás szerepelnek. Ezek mind erős energiaráfordítást igénylő területek, nem véletlen, hogy sokan feladják az első kudarc után.
Megtartjuk - nem tartjuk?
A legfontosabb momentum, hogy megfogalmazzuk, másoknak vagy magunknak akarunk megfelelni azzal, hogy változást tervezünk az életvitelünkben. Kinek és miért akarunk bizonyítani?
Csínján kell bánni az ígéretekkel, mert nem csak saját magunknak okozhatunk csalódást, de a szeretteinknek is, ha nem sikerül megtartanunk a fogadalmat. Lehet, hogy könnyű a szavakkal dobálózni, hogy mától nem teszem ezt vagy azt, esetleg nem így teszem, viszont a kimondott szónak, de még a kimondatlan gondolatnak is súlya van. Tudattalanul is marcangolja a belsőnket, hogy megfogadtuk ugyan, de mégsem teszünk érte, hogy sikerüljön. Ez a belső nyomás stresszként van jelen, ami egyáltalán nem hat kedvezően az egészségünkre. A meg nem tartott újévi fogadalmak depresszióhoz vezethetnek. Érdemes olyan célokat kitűzni magunk elé, amelyeket képesek vagyunk elérni, amelyekhez tudjuk, hogy van elég kitartásunk, akaraterőnk. Bánjunk az újévi fogadalmakkal is felelősségteljesen!
Valójában miért akarunk új életet kezdeni? Miért pont újévkor kezdjük? Az ember kapaszkodókat keres. Nehéz bármiféle döntést meghozni a saját életünkkel kapcsolatban, főleg olyanokat, amelyek erőfeszítéseket is igényelnek tőlünk.
Azt hisszük, hogy a naptári év utolsó percével megszabadulhatunk a múltunktól, a gondjainktól, új életet kezdhetünk. Lehet benne némi igazság, de ez semmiképp nem attól függ, mikor ér véget egy esztendő. A változás, a múlt lezárása saját magunkban történik. Már azzal megkezdődik, ha gondolunk rá, ha megfogan bennünk a változásra való igény, érezzük, hogy valamit másképpen kellene tennünk. Minden kezdet nehéz, de ha már az első lépésen túl vagyunk, már „csak” kitartás kérdése a megvalósulás.
De nem kell ahhoz új évnek kezdődnie, hogy valami újba kezdjünk, hogy változzunk, hogy változtassunk az életünk medrén. Ha felcsillan bennünk valamiféle elgondolás, amivel jobbá tehetjük a saját sorsunkat és a körülöttünk élőkét, akkor ne várjunk egy percet sem. Ne halogassuk holnapra, a jövő hétre, a jövő hónapra, január elsejére, hanem kezdjük el azonnal!
Fogadkozás – fogadalom
A felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebben tesznek fogadalmat újévkor, ha pedig tesznek, akkor sajnos egyre kevesebben tartják azt be. Vajon lankad az emberek kitartása, vagy nehéz és elérhetetlen célokat tűzünk ki magunk elé? Miért lesz a legtöbb esetben a fogadalomból csak fogadkozás?
Általános magyarázatot nem adhatunk, a kitartás és akaraterő egyénenként változó. Vannak, akik tűzön-vízen át állják a próbát, mások hamar feladják. Nem figyelünk eléggé magunkra, sőt egymásra sem. Mindenkinek szüksége van motiváló erőre, emellett támogatásra a családtagoktól, barátoktól, kollegáktól, elismerésre, de valljuk be, mostanában kissé fukarak vagyunk ebből a szempontból. Nem tudunk eléggé örülni a másik sikerének, talán irigyek is vagyunk, és a saját problémáinkkal, életünkkel vagyunk elfoglalva, nem jut idő a másikra.
Az újévi fogadalmak első öt helyén a fogyás, a mozgás, a leszokás, a tanulás és a munkában való változtatás szerepelnek. Ezek mind erős energiaráfordítást igénylő területek, nem véletlen, hogy sokan feladják az első kudarc után.
Megtartjuk - nem tartjuk?
A legfontosabb momentum, hogy megfogalmazzuk, másoknak vagy magunknak akarunk megfelelni azzal, hogy változást tervezünk az életvitelünkben. Kinek és miért akarunk bizonyítani?
Csínján kell bánni az ígéretekkel, mert nem csak saját magunknak okozhatunk csalódást, de a szeretteinknek is, ha nem sikerül megtartanunk a fogadalmat. Lehet, hogy könnyű a szavakkal dobálózni, hogy mától nem teszem ezt vagy azt, esetleg nem így teszem, viszont a kimondott szónak, de még a kimondatlan gondolatnak is súlya van. Tudattalanul is marcangolja a belsőnket, hogy megfogadtuk ugyan, de mégsem teszünk érte, hogy sikerüljön. Ez a belső nyomás stresszként van jelen, ami egyáltalán nem hat kedvezően az egészségünkre. A meg nem tartott újévi fogadalmak depresszióhoz vezethetnek. Érdemes olyan célokat kitűzni magunk elé, amelyeket képesek vagyunk elérni, amelyekhez tudjuk, hogy van elég kitartásunk, akaraterőnk. Bánjunk az újévi fogadalmakkal is felelősségteljesen!
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Szilveszter válság idején
Következő hír
Szilveszteri SMS gyűjtemény
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: