Meghatározó, hogy a terhesség alatt milyen stressz és ingerek érték a babát, volt-e mamájának valamilyen betegsége azalatt, milyen volt a fekvése és születése (természetes, vagy pl. császármetszéses), hogy’ tanult meg mozogni, felülni, átfordulni, mászott-e rendesen, mikor és hogyan indult meg? A mai világban már az anyaméhben is túl sok inger éri a babát és jobb védekezés hiányában mindenre automatikusan reagál.

Primitív Reflexek

Igerendszerünket sok-sok reflex uralja. Mozgásunk és agyunk adatfeldolgozásának alapjait a Túlélő- vagy Bébi Reflexként is ismert Primitív Reflexek képzik. Az egyes fejlődési fázisokat a Primitív Reflexek indítják be.

A baba túlélését, fejlődését és növekedését az anyaméhben és életének első évében ezek az ősi reflexek biztosítják. Az embrió kialakulásától kezdve, a születésen át a járásig, a baba fejlődésének minden mozzanatát automatikus pilótaként ezek a reflexek indítják meg és mindaddig aktívak maradnak, amíg a megfelelő izomzat vagy reakciókészség ki nem alakul. A magzati élet alatt 9 hónap alatt végigjárjuk a teljes evolúciót, az egysejtűtől a legfejlettebb lényig: az emberig. A születés utáni első 9 hónap folyamán a Primitív Reflexek a Tartási Reflexeknek adják át helyüket.

Ha egy reflex betöltötte szerepét, egy magasabb rendű reflex gátlása alá kerül. Minden reflex új fejlődési fázist jelent és automatikusan egy-egy új mozdulat gyakorlására ösztönzi a csecsemőt, aki, mint valami belső parancsra, fáradhatatlanul gyakorolja azokat. Először csak a fejét kezdi emelgetni, később kezét és lábát és törzsét is vele. Egy szép napon a mama arra ébred, hogy a baba átfordult, vagy folyamatosan a térdéről a sarkára himbálódzik, meg vissza, aztán bogárként emelgeti kicsi "potrohát", miközben a fejét a térde közé hajtja, és így tovább. És a gyerek egyszerre csak felül, feláll és "halló, idefigyeljen az egész Világ! A gyerek elindult!" És mindezt magától!

Sajnos a szülők állandó sürgetése, hogy a gyerek e fázisokat mielőbb elérje, inkább zavaró, mint segítő szerepet játszik. Nem beszélve a különféle divatos drága guruló és egyéb járó alkalmatosságokról, amelyek gátolják a mozgást és az idegrendszer természetes fejlődését. A gyereknek biztonságos mozgástér és nem gát kell.

Szerencsés esetben, a mindenkori reflex, ha megtette a magáét, pár hónap után szerényen visszahúzódik és békésen tűri, hogy a következő, kifinomultabb mozdulatot gyakoroltató reflex legyőzze őt, szakszóval "gátolja", hogy azután ez is kibontakoztathassa teljes repertoárját. Mindaddig, amíg a Tartási (ún. Poszturális) Reflexek ki nem fejlődnek.

Ez utóbbiak segítik aztán az embert élete végéig a Föld vonzerejével folytatott küzdelmében, magyarán tudatosan mozogni, és az egyensúlyt megőrizni. Közel húsz Primitív, Átmeneti és Poszturális Reflex játszik szerepet a Homo Erectus (= a két lábon járó ember) kialakulása során.

A baj akkor kezdődik, amikor valamilyen oknál fogva egy vagy több Primitív Reflex még részben vagy teljességében akti marad, (nem kerül időben gátlás alá), miközben a gyerek nő és fejlődik.

A természet utánozhatatlanul és zseniálisan irányítja biológiánk minden mozzanatát, de a legjobb szándék mellett is számtalan homokszem kerülhet a gépezetbe. A terhesség alatt, születés közben vagy az első hónapokban számtalan olyan helyzet adódhat és számos genetikai tényező kerülhet a felszínre, amelyek által az idegrendszeri fejlődési folyamat akadozhat, és a gyerek átlép egy lépcsőt a fejlődési létrán, vagy éppenséggel leragad az egyik programnál. Nyugodtan állíthatjuk, hogy állandó harc indul meg belső "rugói" és külvilága között.

Az ok? Talán érdemes elgondolkodni ezen: hol vannak már a várandós mamák, akik hintaszékben ülve kötögetik a baba első réklijét? A mai hangos, nyüzsgő, rohanó világban a pici lényt annyi benyomás éri, hogy nincs ideje nem reagálni!

Sally Goddard, angol gyermekpszichológus és neurológus szerint:
"Egy gátolatlan csecsemőkori reflex olyan, mint egy Viktória korabeli vénkisasszony: kielégületlen, frusztrált és végtelenül makacs." Ha egy vagy két ilyen reflex "bezavar az adásba", azzal még talán megbirkózik az illető, de három vagy több reflex részleges jelenléte vagy éppen fejletlensége komoly fejlődésbeli és motorikus problémához vezethet.
Sem az érintett, sem a környezete nincs tudatában mindennek, csak azt látják és érzik, hogy valami nincs rendben.

Sally Goddard : Reflexek, tanulás és viselkedés (Reflexes, Learning and Behavior) című könyve hamarosan megjelenik a Medicina Kiadó gondozásában.