Mi ütött a gyerekembe? Irigy? Gonosz?

Tipikus játszótéri kép: Olivér nem akarja odaadni a lapátját a homokozóban a másik kisfiúnak, még akkor sem, ha ő éppen nem játszik vele. Ha meglátja, hogy valaki elveszi, akkor már tépi is ki erőszakosan a kezéből. Ha pedig az anyukája azt mondja, hogy: ”De hát Olivér! Nyugodtan megnézheti a kisfiú a lapátot, most nem is játszol vele!” - akkor pedig elkezd sírni, üvölteni.

Vekerdy Tamás azt mondja, ha Olivér 2-3 év körüli gyermek, akkor ez a viselkedés teljesen természetes, nem kell aggódni miatta, magától elmúlik és eljön majd a nagy barátságok ideje, amikor mindent odaad majd a barátjának, hiszen mindent képes lesz megtenni érte.

Fontos azonban, hogyan reagálunk a gyerek viselkedésére. A következőkben erről lesz szó.

Olvasd el ezt is: Nem az irigység jele, ha nem adja oda másoknak a játékait a játszótéren
 

Érzelmi nyomaték nélkül

A pszichológus szerint sokszor azért reagálunk túl egy esetet, mert attól tartunk, hogy mások mit gondolnak majd rólunk. Pedig ezzel nem kellene foglalkoznunk. Például ha nem köszön a gyerek, amikor beszállunk a liftbe, akkor nem kell kiborulnunk, 20 évesen biztosan fog majd köszönni.

”Amikor beszállunk a liftbe, akkor először is kedvesen köszönök az idős hölgynek, hogy kezét csókolom, azután azt mondom a gyerekemnek, érzelmi nyomaték nélkül: ,,Pannikám, köszönj szépen a néniknek!”
Közben azonban a hangomból, magatartásomból az sugárzik, hogy imádlak Pannikám, és egyáltalán nem érdekel, hogy köszönsz-e vagy sem, de ezt muszáj mondanom, hogy a néni lássa: mi egy jól nevelt család vagyunk.” 

A gyerek pedig ezt meg is fogja érteni. Egy másik példa, ha a gyerekem a homokozóban majdnem fellökte a másikat, mert összevesztek egy vödrön. Ilyenkor odamegyek és nem kiabálva, nem is őrjöngve, hanem szépen azt mondom, hogy Pannikám, majdnem fellökted a kisfiút. Így a másik szülő is érezni fogja, hogy együttérzek vele, és Pannika pedig abból, hogy érzelmi nyomaték nélkül mondtam, érezni fogja, hogy akkor is szeretem őt, ha majdnem fellökte a másik gyereket.

”Belül a gyerekemmel azonosulok, és nem helyezek érzelmi nyomatékot azokra a szövegekre, amiket a társadalmi konvenciók, és a békés egymás mellett élés miatt mondok el neki. Olyasmit pedig, hogy gonosz vagy, irigy vagy, egyáltalán nem ejtek ki a számon, mert ezzel csak belepasszírozom valamibe, ami most egyáltalán nem igaz, de ha nagyon sokat sulykolom, még akár igazzá is válhat.”
 

Gyűjtöget? Valójában egy kis törődésre vágyik...

Ha az irigy viselkedés nem múlik el még iskolás korban sem, ha tényleg probléma van a gyerekkel ezen a téren, akkor az kamaszkorban abban mutatkozik meg, hogy a gyerek elkezd gyűjtögetni.

”Mi ennek az oka? Lehet, hogy a szülői nyomás hatására kimaradt az életéből az ,,önző” fejlődési fázis, amit most pótol be. A másik lehetőség, az érzelmi nélkülözés és a biztonság nélkülözése. Hogy nem kapja meg azt, amire igazán vágyik. Mire vágyik? Tényleg még hat pár cipőre? Természetesen nem, csak nem tudja megfogalmazni, hogy én voltaképpen anyukám nagyobb figyelmére, több törődésére, puhább és melegebb érzelmi atmoszférájára vágyom - vágytam. Ő csak a hiányt érzi és azt igyekszik pótolni a hat cipővel és a ,,mindent nekem” attitűddel.”
 

Menj haza és szeresd jobban!

Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

A szakértő azt tanácsolta, hogy ha a gyereken azt vesszük észre, hogy irigyen viselkedik az óvodában vagy az iskolában a kortársaival, akkor így tegyünk:

”Menj haza és szeresd jobban! Mit jelent ez? Meséltél neki eddig minden este ráérősen? Nem. Akkor ezentúl tedd meg! Marháskodtál vele? Dögönyözted? Csiklandoztad? Együtt reggeliztetek, ráérősen? Nem. Akkor ezentúl dögönyözd, csiklandozd, fogadd oda az ágyba reggel, étkezzetek közösen, ráérősen. Az lehet az egyetlen működő tanács, hogy változtass az otthoni szokásrendszeren, ami a gyereket nyilvánvalóan kielégítetlenül, érzelmileg éhesen hagyja.”

Vagyis adjuk meg neki mindazt, amit eddig esetleg elmulasztottunk. Ez, még ha hosszabb idő múlva is, de használni fog.

Indexkép: Depositphotos.com
Idézetek Vekerdy Tamás: Jól szeretni című könyve