Életre nevelés
#lazánőszintén
Az alig két és fél évesemmel önkéntes simogatónak mentünk egy állatvédelmi alapítvány rendezvényére.
Igen, kegyetlen dolog már ilyen zsenge korban szembesíteni a gyereket az árva állatok látványával/tudatával. Mégis, az itthoni cuki, jól táplált, jól szocializált háziállataink mellett, igenis úgy gondoltam, hogy látnia kell, félős, girhes, bénult lábú, àmde ugyanolyan cuki és rettentően szeretetéhes és szeretni képes állatkákat is. Csemetém hozta a formáját és azonnal ennivalót és vizet kerített a kiskutyának (- Anya a kutyusnak fáj a lába? - Igen, picit fáj neki, ezért sántikál. - Óóó, szegény, akkor megölelem! És itt némi szuszt nyomott ki a bénult lábú, gazdi kereső kölyökkutyából...)
Még abban a korszakban van, amikor mindenki másságát azonnal felfedezi és hamar említést is tesz róla.
Példának okáért nemrég egy erősen sminkelt és "feltöltött" szájú anyukával elegyedtem beszélgetésbe a hintáknál, mire a tökéletes kiejtésű és még jobban beszédes alig két és fél évesem harsány babahangon, - némi aggodalommal a hangjában - megkérdezte, hogy mi van a néni szájával. Mire én - bár nem vagyok egy szégyenlős típus, de hirtelen színtváltottam: "A néni szereti, ha szép és ezért alaposan kifestette magát!" Mínusz egy játszótér a környéken...
Hasonlóan őszinte szituációba keveredtünk egy másik alkalommal. A helyszín szintén egy játszótér.
Szintén a hintánál (kezdő szülőknek itt kötelező a beszélgetés, csak mondom).
- Anya! A kislánynak miért ilyen sötét a bőre? (Anya, a kétgyerekes roma családdal néz döbbent farkasszemet, miközben szőke hófehérkéjét billenti a magasba...) - Azért, mert a kislány az anyukájára hasonlít. Nézd csak, neked is olyan fehér bőröd van, mint anyának.Emlékszel a mesében? A múltkor volt egy kisfiú, akinek egészen fekete bőre volt. Ezzel részemről le is tudtuk a dolgot, és a következőkben a másik család csemetéje is immár bekapcsolódott egy kedvenc meseepizód homéroszi mélységeinek részletezésébe. (Ez a játszó még marad, azt hiszem...)
Szóval, csak "lazánőszintén" és nem, szerintem nincs olyan téma, amit nem lehetne egy kisgyerekkel ismertetni. Persze csak az ő gyermekségének a szintjén.
Kép: Rudy and Peter Skitterians képe a Pixabay -en.
Közösségi hozzászólások: