SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Miért jobb a lányok beszélőkéje?

Családinet [cikkei] - 2012-01-27
A kérdésre Michael Ullmann, a Georgetown-egyetem munkatársa keresi a választ, aki a nyelv és az agyműködés összefüggéseit kutatja. Feltevései szerint a hosszú távú memória és egy női nemi hormon, az ösztrogén, fontos szerepet játszanak a lányok jobb beszédkészségében.

A hosszú távú memóriának két típusát különböztethetjük meg: A deklaratív és a procedurális formát.

A deklaratív, (kijelentésszerű emlékezet) a nyelvi elemeket tárolja. A szókészletet, az adatokat, jelentéseket, háttérinformációkat, valamint életünk eseményeinek emlékeit tartalmazza. Az ösztrogén női nemi hormon javítja e terület hatékonyságát, mely hatással van a szókincsre, szószerkezetekre, a nyelvtani szabályokra, melyeket kívülről is fel tudunk mondani.

A procedurális (műveleti emlékezet) más természetű:
Ez a memóriaterület felelős a nyelvtani szabályok alkalmazásáért, és itt tárolódnak az olyan megtanult cselekvések is, mint a biciklizés, úszás. Itt képviseltetik magukat a nyelvtani szabályok is, ezért tudjuk automatikusan alkalmazni őket. A műveleti memória segítségével folyékonyan, helyes mondatszerkezettel, anyanyelvi szinten tudjuk kifejezni magunkat. Az ösztrogén ronthatja ennek a területnek a működését.  

A férfiak és nők között a nyelvi képességekben csak a közlés létrejöttének útja eltérő, a cél ugyanaz. A férfiaknál a nyelvi folyamatok irányítása főként a bal agyféltekére koncentrálódik. Ez a terület többek között a szabályok betartásáért felelős. A lányoknál mindkét agyfélteke részt vesz a nyelvi folyamatok irányításában, de a jobb féltekének fontosabb szerepe van a beszéd elemeinek tárolásában. A jobb félteke a kreativitást, érzelmi töltetet képviseli.

A lányoknak valóban bővebb a szókincse, azonban a nyelvtani szabályokat mindkét nem egyenlő biztonsággal alkalmazza.
 
A nyelvi képességeket az ösztrogénen kívül sok egyéb tényező is befolyásolja. A személy életkora, képzettsége, öröklött tulajdonságai, a beszélő nemzetisége és még az aktuális közérzete is, például, hogy mennyire fáradt.

Az sem mindegy, hogy valaki akaratlagosan, vagy tudat alatt tanul. Pl. idegennyelv tanulásának ösztönös módjáról beszélünk, amikor a tanuló huzamosabb ideig tartózkodik a nyelvterületen.  Itt a procedurális emlékezet jut inkább szerephez. Tudatos jellegű a tanulás, amikor a diák szabályokat, vagy egy nyelv szavait magolja az iskolában.


Tehát, ha a nyelvtanulás lányoknál és fiúknál eltérő folyamatokon keresztül valósul meg, felmerülhet a kérdés, nem kellene-e külön oktatni a két nemet?
Nem szükséges, mivel fiúknál is van sok bő szókincsű gyermek. A procedurális emlékezet mindkét nemben lehet fejlett.

A kutatók kísérletet végeztek:

Egy mesterséges nyelv egyszerű szavait, szabályait sajátíttatták el a gyerekekkel, majd feladatokat kellett megoldaniuk a nyelvvel kapcsolatban. Közben mérték a gyerekek agyának elektromos aktivitását. Az eredmény szerint a műveleti memóriának van döntő szerepe a nyelvhasználatban.

Nézzük, miért is fejezik ki jobban magukat a lányok?

A lányok az első 3 életévben, a spontán beszédben sokkal jobbak a fiúknál. A kisgyermekkori szókincs fejlődésében a nemnek nagyobb szerepe van, mint a szülőtől megtanult szókészletnek. Az idegen nyelv elsajátításának első szakaszában, az első két évben is meghatározó szerepük van a nemeknek.

Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a férfiak érdekes módon beszédesebbek, a lányok viszont jobban tudnak érvelni. A telefonos ügyfélszolgálatokon is többségben nők dolgoznak. Abba is érdemes belegondolnunk, hogy a nők a gyermeknevelés, különösen a kisgyermekek gondozása idején is szinte állandóan használják a beszédet.

Az sem vitatható, ki szokott a családban véget nem érő telefonbeszélgetéseket folytatni, ki az, aki, ha találkozik egy ismerőssel az utcán, akár félórát is elcseveg vele, mintha csak otthon ücsörögnének egy kávé mellett.   

Fotó: nicibiene: Unsere Sophie

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja