SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Legközelebb jobban megy, avagy második, sokadik, javított kiadás?

- 2011-03-08
"Ha még egyszer végigcsinálnám, nem így csinálnám."- mondja sok gyakorló szülő, főleg az első gyerek után. De tudjuk-e valóban másként csinálni, mikor kopogtat második és sokadik gyerekünk?

Természetesen sosem a gyerek a „javított kiadás”, az mindig egyedi és megismételhetetlen, és értelmetlen hasonlítani az előzőkhöz vagy az utána születendőkhöz. Mi magunk, tudunk-e önmagunk javított kiadása lenni a második vagy a sokadik gyereknél?

Kevés ember van olyan, aki nem gondolkodik el valami cselekvéssor után, hogyan csinálhatta volna jobban. Ha egynél több gyerekünk van, akkor esélyünk is, hogy kipróbáljuk, tényleg képesek vagyunk-e jobban csinálni, ha már csináltuk legalább egyszer.

Arckifejezés

Hol van esélyünk változtatni?

Terhesség

Bár nem biztos, hogy mindenben ugyanolyan lesz, mint az előző, talán itt a legkönnyebb bölcs mosollyal javítani, elkerülni a kereskedelem által állított csapdákat, ami felesleges kiadásokra ösztönöz, és biztos kézzel nyúlni olyasmik után, amik talán hiányoztak a múltkor. Magabiztosabb hozzáállással könnyebb leküzdeni a terhességgel járó tájékozódó terepfutást a laborra járástól a terheskönyvi bejegyzéseken át az anyasági ellátások igényléséig. Végülis az alapdolgok szerencsés esetben ugyanolyanok lesznek, és pár kockázat is visszatér – mennyivel könnyebb másodjára rendben tartani a vércukorszintünket például, ha az a fránya terhességi cukorbaj megint nem kerül el bennünket, amire sajnos erős a statisztikai valószínűség.

Szülés és gyermekágy

Eddigre bizonyára szegényebbek leszünk egy rakás illúzióval, de ne sajnáljuk őket, és erőltetni sem érdemes – ha az első alkalommal teljesen felesleges volt a gyertyafény, a masszírozás vagy a zene, vagy lehetetlen volt ilyesmik közepette szülni, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, a végeredmény szempontjából ezek sokadrangú dolgok. Másodjára vagy sokadjára már nyugodtan ballagunk be az ismert egészségügyi intézménybe, vagy ha tehetjük, messzire kerüljük az első esetben kellemetlen élményeket okozó kórházat vagy szülészorvost. De ami a legfontosabb, talán kicsit jobban tisztában vagyunk saját magunkkal, hogyan fogunk viselkedni a fájások alatt, mi esik valójában jól vagy rosszul, bevált-e az apás szülés vagy valamilyen, talán az általánostól eltérő szülési póz.

És talán jobban felkészülünk a váratlan, nem kiszámítható fordulatokra – a korán érkező babára, a sürgősségi császármetszésre, valami kellemetlen utóhatásra, vagy akár arra, hogy első szülésünk tizenkét órája után a második baba két óra alatt cakkpakk a világra jön. A szülés után pedig nem omlunk össze, ha nincs tejünk az első napon, ha az ágyszomszéd gyerekének kerekebb a pofija, és nem adjuk rá fordítva a pelenkát sem.

Gyereknevelés

Itt a legnagyobb a valószínűsége, hogy csak a nagyon amatőr, nagyon kezdő alapállás miatti hibákat tudjuk majd elkerülni másodszor és sokadszor is. Először is, a gyerek nem szoftver vagy műszaki cikk, tehát a felmerülő problémák típusazonosság esetén se lesznek egyformák, sőt, az egyiknél bevált megoldás a másiknál teljes kudarcot hozhat, ami mondjuk egy Opel-szerelőműhelyben kevésbé jellemző, szegény autószerelő ki is tépné a haját, ha minden autónál másként kellene sebességváltót javítani, vagy olajat cserélni.

Elhatározhatjuk persze, hogy türelmesebbek leszünk. Azt is, hogy gondosan megválogatjuk a játékokat, a ruhák alapanyagát, hogy csak mi magunk főzünk neki, vagy mindennap fogunk mondókázni. De csak olyasmit érdemes elhatározni, ami alaptermészetünkkel nem áll szöges ellentétben, mivel különben a bukás akkor is valószínű, ha amúgy a gyerekért mindenre képesek lennénk, életünket és vérünket adnánk érte. Megtanulhatunk persze jobban főzni, szebben énekelni vagy türelemmel viselni olyan hisztiket, amikről régebben a világból kiszaladtunk volna, de teljesen nem tudunk majd kibújni a saját bőrünkből. Elsőszülöttünket nemcsak tapasztalatlanságunk miatt neveltük anno úgy, ahogy.

Te mit változtattál második, sokadik gyerekednél? És sikerrel jártál vele?

 

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja