SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A rajz- és íráskészség fejlődése

Családinet [cikkei] - 2010-09-21
A gyermek első próbálkozásai az írással nem igazán betűk, szavak, mondatok formájában fognak megmutatkozni. A gyermek firkálgatása, a minták, képek alapján történő rajzolás mind az abc későbbi leírását segítik elő, és végül már egész kis fogalmazások készülnek majd el.

Mikor kezdenek rajzolni a gyermekek?
A gyermek finommotoros mozgása az első születésnapjához közeledve lesz annyira fejlett, hogy a megelőző egy-két hónapban már meg tud tartani egy ceruzát vagy zsírkrétát a kezében. A 12-13 hónapos kisgyermekek már tudnak egy kicsit firkálni (persze, ha ez késik még néhány hónapot, nem kell pánikba esni).16 hónapos korára a legtöbb gyermek már tud krix-kraxokat rajzolni a papírra – aminek mi már annyira örülünk, hogy a kiállításképes műveket azonnal feltesszük a hűtőre.
A csemete már 2-5 éves kora között egyre bonyolultabb színes rajzokat, festményeket fog készíteni (játékosan művészkedik). Hároméves korában már képes lesz egy függőleges egyenest rajzolni és ekkorra már írótartásban tudja fogni a ceruzát, esetleg sikerül lerajzolni egy-két betűt, vagy betűre hasonlító macskakaparást láthatunk tőlük. Néhány gyermek már nagycsoportos korában le tudja írni a nevét, különösen, ha az óvodában már megtanították neki az ABC betűit. Mindezek ellenére sok gyermek ezt még nem fogja tudni, amikor iskolába kerül, de ez természetes. Ne tanítsuk írni gyermekünket, amíg ő nem akarja, várjunk vele addig, amíg kezdeményezi, érdeklődik iránta.


Hogyan tovább?
Ahogy a nagycsoportos korú csemeték egyre jobban használják a ceruzát, úgy válik ábrázolásuk egyre részletesebbé, pontosabbá.
Szemünk fénye a második és ötödik életéve közötti időszakban tanul meg vízszintes egyenest, kört, négyszöget rajzolni, - bár vonalai kissé még girbegurbák lesznek. Az óvoda végére megismerkednek az emberábrázolás egyszerű formájával is. Aki mindezeket már tudja, az iskolában gyorsan el fogja sajátítani az írást, olvasást.


A szülő feladata
Mint minden újonnan megjelenő képesség esetében, most is az a feladatunk, hogy fejlesszük, bátorítsuk, tanácsainkkal segítsük gyermekünket.

Az első születésnapja körül adjunk a kezébe papírt és zsírkrétát, figyeljük meg, mit csinál vele, érdeklődik-e a rajzolás iránt? (Semmi esetre se kezdjük filctollal vagy színes ceruzával a gyakorlást, mert ezek még veszélyesek a gyermek számára, mivel hegyesek. Nem beszélve arról, hogy magát és környezetét is összefirkálhatja, és a filctoll nyomát nem lehet eltüntetni). Hagyjuk, hogy annyit foglalkozzon a rajzolással, amennyit akar, azonban figyeljünk rá, mert ha elfárad, rosszkedvűvé válhat, ekkor tartsunk szünetet.
Tanítsuk meg neki, hogy a rajzolás művészetét csak a papíron gyakorolja, még akkor is, ha ellenállhatatlanul vonzódna a padló vagy a tapéta iránt. Készüljünk fel arra, hogy gyakrabban kell letakarítanunk a kicsik által okozott foltokat, ezért érdemes lemosható zsírkrétát vásárolni. Vigyázzunk, hogy a viaszrudacskákat ne vegye a szájába, - bár egy kis viasztól nem lesz semmi baja.

Amikor az óvodás megpróbálkozik az első betűk papírra vetésével, ne avatkozzunk bele, hagyjuk, hadd rajzolja úgy, ahogy neki könnyebb. Azok a gyermekek, akiket szüleik erőnek erejével megtanítottak írni, olvasni, bár előrébb jártak osztálytársaiknál, vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az összetettebb feladatoknál nem boldogultak az elsajátított technikával.

Tartsuk szem előtt azt is - és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni -, hogy amilyen gyakran csak lehet, beszélgessünk a gyermekkel, olvassunk fel neki! Minél több beszédet hall, később annál gyorsabban növekedik és fejlődik az agya, hosszútávon pedig elősegítjük kommunikatív képességeinek kialakulását – beleértve az írást is.

Jó tanács: ügyeljünk arra, hogy a gyermek hogyan fogja a ceruzát. A már rosszul rögzült ceruzafogási technikát nagyon nehezen lehet korrigálni, ezért jobb megelőzni az először csak az iskolában jelentkező, a betűk írásához kapcsolódó problémákat.
 
 
Mi adhat okot aggodalomra?
A gyermekek képességei egyéntől függően különböző tempóban fejlődnek. Ha valaki tizenöt, tizenhat hónapos kora után sem próbálkozik a rajzolással, említsük meg a gyermekorvosnak. Ne felejtsük el, a koraszülöttek hasonló korú társaiknál lassabban fejlesztik ki egyes képességeiket.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja