SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kockáztassuk a családunkat!

Családinet [cikkei] - 2009-10-26
Nem kell megijedni, csak játék!

A kockajátékok a klasszikusok közé tartoznak, mégis érdemes rájuk felhívni a figyelmet, mert a fiatalabb korosztály nem biztos, hogy ismeri ezeket.

A digitális játékok virtuális világában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy vannak társasjátékok is, ezeket hús-vér emberek játsszák egymás között és kézbe lehet venni őket. A képernyő minden fantáziát felülmúló animációit össze sem lehet hasonlítani az asztal körül ülő rokonok, barátok mosolyával, nevetésével. 
Tegyük hát le az egeret, mielőtt a kezünkhöz nőne, és szerezzünk be pár dobókockát!

A kockajátékok egyszerű szabályaiknak, szórakoztató és közösségteremtő jellegüknek köszönhetik fennmaradásukat. 

Szinte mindenütt játszhatunk dobókockával: otthon, vendégségben, vonaton, autóban, stb. Egyszerűen zsebre is vághatjuk. A játékot gyermekeknél cifrázhatjuk játékpénzzel, zsetonnal, gumicukorral, stb.
Ami a legfontosabb: ez a fajta kedvtelés fejleszti az intelligenciát, memóriát és a kombinációs készséget
Amikor egy másik játékos blöfföl, taktikázik, csal, és erre rá kell jönni, ahhoz a kreativitásra is szükség van. A döntéshez nélkülözhetetlen a gyors reakciókészség is.

A kockajátékoknak rengeteg válfaja van, csak fel kell állítani egy szabályt és kész.
Szórakozzunk és közben csiszoljuk az elménket is!

Két játék kisiskolásoknak
Mindkét esetben egy kezdő körben dől el, ki kezd: az a játékos, aki a legmagasabb pontszámot dobja

Találd el a 15-öt!
Egy kockával játsszuk, már elsősökkel is. Fejleszti a 20-as számkörben való összeadást.
Az elején egyezzünk meg, hány kör legyen. Feljegyezzük a pontokat és az utolsó játék végén mindenkinek összegezzük a pontszámát. Az nyer, aki a legtöbbet dobta. 
Egy-egy játékos annyiszor dob, ahányszor csak akar, az a lényeg, hogy az összeg csak megközelítse, de ne lépje túl a 15-öt, mert akkor kiesik. Aki pontosan eltalálja az összeget, (pl. 4, 6, 3, 2), az máris megnyerte a kört és kap egy pontot. Ha egy játékos megáll a 12-nél, akkor a szomszédja kerül sorra. Ő is egymás után dob, neki azonban többet kell dobni, mint 12.

Dönts okosan!
3 kockával játsszuk, harmadik osztálytól. Fejleszti a számolási képességet és a stratégiai gondolkodást.
Minden játékos háromszor dobhat, azzal a céllal, hogy vetélytársainál magasabb pontértéket érjen el. Kezdetben három kockával dob, aztán egyet vagy kettőt félre tehet, és a harmadikkal játszik tovább. Minden 1-es dobás 100 pontot, minden 6-os 60 pontot ér. A többi dobott pontérték (2,3,4,5, csak önmagát éri. Pl. ha egy játékos 5, 1, 6 értékeket dob, akkor lehet 165 pontja. Másként is határozhat, mondjuk, félre teszi az egyest, és a másik két kockával újból szerencsét próbál. A legjobb eredmény maximum 300 pont lehet a három 1-es dobásával.
Az nyer, aki az egész játékban a legtöbb pontértéket dobta.
Minden kör alatt feljegyezzük a játékosok részeredményeit, majd a végén összesítjük.

 

Az alábbi két játékot inkább nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek lehet ajánlani.

Az aranyszázas
Két vagy több személy játszhatja, két kockával. További kellékek: jegyzettömb, ceruza, műanyagpohár.
Sorrendben dobunk, Mindenki egyszer, mindkét kockaoldal pontértéke számít. Ha valaki passzt dob, azaz két azonos pontszámú oldal kerül felülre, akkor négyzetre emelődik az érték és hozzáadódik az előzőekhez. Példa: két négyes esetén 16. Az nyer, aki leghamarabb eléri, vagy túllépi a 100-at.

Változat: Csak az nyer, aki pontosan 100-at dob, aki túlmegy rajta, az veszít. Így talán izgalmasabb.

Néró
Két vagy több személy játssza. Kellékek: 3 kocka, műanyagpohár, söralátét, vagy szalvéta. A résztvevők felváltva dobnak. Aki elsőként dob hatot, az kezd. Félre teszi a hatost és a másik két kockával igyekszik minél nagyobb kiegészítő értéket dobni. Ha két különböző pontszám jön ki, mondjuk 5 és 2, akkor félre teheti a nagyobb pontszámú kockát, az ötöst, és a kisebb értékű kettes kocka dobásával javíthatja pontszámát. A harmadik dobásnál is javíthat, amikor összeadódik a két kocka pontértéke. Mindenki háromszor dob és az a győztes a körben, aki eléri a legmagasabb pontértéket.

Variáció nagyobb társaságra:
Ha valaki egy körben a legmagasabb pontértéket dobja, az kiszáll. A két utoljára bennmaradt játékos között dől el, ki fogja elveszíteni a kört. A vesztes kap egy söralátétet/szalvétát. A játék akkor ér véget, amikor egy játékos háromszor veszít, vagyis 3 alátétet gyűjt be. A „szerencsétlen” fizet egy italt a csapatnak. Azután kezdődik a móka elölről. 

Változat: Kezdhet a legfiatalabb is, akkor nem kell hatost dobni.


 

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja