A 16 évesek egyötöde próbálta már ki a kannabiszt, de népszerű köztük a biofű és az orvosi javaslat nélkül szedett nyugtatók, szorongáscsökkentők is – mondja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács bő félórás videójában Kapitány Krisztián addiktológiai konzultáns, az Életrekellők és a Tinirehab munkatársa. (A felvétel korábban részletekben jelent meg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Facebook-oldalán)

Mint mondja, a régóta jól ismert szintetikus szereknek, mint a speed vagy az LSD mára megjelent sokféle dizájner megfelelője. Ezek összetevőit külföldről – rendszerint Kínából – hozzák be az országba, majd itthon illegális „laborokban”, például egy fürdőszobában keverik ki úgy, hogy az eredetihez viszonylag hasonló összetételű és hatású legyen. Időnként olyan, a hatás szempontjából lényegtelen szereket is tesznek bele, mint a patkányméreg: ettől ugyan nem üt nagyobbat, de legalább károsabb a szer. Annyiféle változata van, hogy a használóik főleg az utcáról nevezik el őket, ahonnan származnak: így lesznek a Dió (Diószegi), Tömő és hasonló elnevezésű dizájnerdrogok.

Az elrettentés hatástalan

A szakember tapasztalatai szerint teljes mértékig hatástalan stratégia a tizenéveseket a drogozás veszélyeivel riogatni. Ennek agyi okai vannak: ebben az életkorban a hosszú távú tervezésért felelős prefrontális kéreg még nincs tökéletes összeköttetésben az agy többi részével. Ez az oka annak, hogy kamaszkorban nem elvárható az, hogy valakit elriasszanak az esetleg hónapok-évek múlva tapasztalható káros hatások.

Hogyan lesz valakiből függő?

A függőség megnyilvánulhat testi és pszichikai szinten. A szintetikus drogok gyorsan pusztítanak, míg a fű lassú aknamunkát végez.

A folyamat mindig a következőképpen megy végbe: Az első használat általában pozitív élmény. A kamasz úgy érzi, a drog pótol valamit, ami eddig hiányzott az életéből. Vágyik újra átélni az élményt, ám szakszóval élve a toleranciaküszöbe folyamatosan emelkedik: ugyanazért a hatásért egyre többet és többet kell fogyasztania a szerből.

Az első kipróbálás színhelye a hétvégi buli. Később már hétköznap is elkezd szórakozásból fogyasztani, majd azon kapja magát, hogy a droghasználata kényszeressé válik: ha nem veszi be, létezni sem tud már.

Kapitány Krisztián úgy látja, a függőség szó egyre inkább kezd kikopni a szakemberek szótárából, helyette a pszichoaktív szerhasználat zavarairól beszélnek. Helyesebb ez a megnevezés, a jelenség ugyanis nem fekete-fehér: mint minden probléma esetében, itt is megfigyelhetőek fokozatok. Alapesetben azt mondják, hogy a függőség az alábbi négy összetevőből áll:

1. Növekvő toleranciaszent
2. Megvonási tünetek: sóvárgás, testi fájdalom
3. A használó elhagyja a többi szabadidős tevékenységét
4. Többször megpróbált már leszokni, sikertelenül

Ha a felsoroltak közül három igaz az érintettre, dependenciáról, azaz függőségről van szó. De nem csak ez okozhat problémát. Ugyanilyen veszélyes lehet az abúzus, vagyis a kóros használat. Akkor beszélünk erről, amikor az illető talán nem függő (még), de a hétvégi buliban úgy szétcsapja magát, hogy hétfőn nem tud bemenni dolgozni, vagy amikor a várandós kismama iszik rendszeresen alkoholt.

Fontos megjegyezni, hogy a kipróbálás nem feltétlenül vezet függőséghez! Az odáig vezető úton számtalan lehetőség van a visszafordulásra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kamaszok jelentős része próbál ki valamilyen tiltott szert egy-egy hétvégi buli alkalmával, de ennél tovább az megy, akinek az életében hiány van: családi és iskolai nehézségekkel, traumákkal küzdenek. Aki teljes életet él, céljai vannak, barátai, sportol, az ha kíváncsiságból esetleg próbálkozik is, nincs az életében olyan űr, amit a drognak kellene betöltenie, ezért el is hagyja nagyon hamar.

Kapitány Krisztián: "A kipróbálás nem feltétlenül vezet függőséghez!"
Kép: Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács/youtube

Az alkohol a legerősebb kapudrog

Az addiktológiai konzultáns szerint a „fű mint kapudrog”-elmélet mára meghaladottá vált: „Gondoljunk csak abba bele, hogy nem a fű az első, amit általában a gyerekek kipróbálnak, hanem többnyire az alkohol vagy a cigaretta. A fű ott van a listán később, de jellemző módon az alkohollal szokott elkezdődni.”
Véleménye szerint a fű plusz veszélye abban áll, hogy dílerektől kell beszerezni, akik hamar megmutathatnak komolyabb szereket is a fiataloknak.

Pedig, mint mondja, az alkohol veszélyesebb. Hazánk lakosságának 10 százaléka súlyos alkoholbeteg, 20 százalék pedig alkalmi nagyivó. Ha pedig a könnyű és a kemény drogokat az alapján különböztetjük meg, hogy okoznak-e fizikai függőséget, az ital bőven ez utóbbi kategóriába tartozik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a füvet el kellene bagatellizálni. A kannabisz mindent szebbnek mutat: hatására a színek élénkebbek, a zene fülbemászóbb, az étel ízletesebb lesz. A fiatal könnyen érezheti úgy, hogy fű nélkül unalmas az élet, és lassan minden motivációjuk, mint tanulás, sport, nem füves barátok is oda lesz.

„Azt tudnám mondani, hogy míg ha egy érett személyiség, egy felnőtt ember elszív egy füves cigit, az égvilágon semmi baja nem lesz, addig egy 16 éves gyerek rákap erre, és bizony pont a jövőjét ássa alá” – vélekedik a szakember.

A drogfüggőség jelei

A drogfüggőséget nagyon nehéz észrevenni, mivel a kamaszkor amúgy is viharos időszak. A lustaság, motiválatlanság, a zárkózott viselkedés ebben az életkorban bármiféle szerhasználat nélkül is megfigyelhető. Vannak azonban olyan külső, objektív jelek, amelyek alapján a szülő kezdhet gyanakodni:

• Kipirosodott szem, vagy ennek leplezésére látszólag indokolatlan szemcsepphasználat
• Alufólia-darabok, apró műanyag tasakok a zsebben
• Cigipapír, csigába tekert kartonpapír a gyerek zsebében
• Hajnali hazajárás
• A zenei ízlés megváltozása: ha rákap az elektronikus zenére, annyiban biztosak lehetünk, hogy nem idegen előtte a partikultúra
• Új barátai lesznek, akiket nem akar bemutatni
• Zavaros pénzügyek: eltünedező ebédpénz, később értékes műszaki cikkeknek vagy ékszereknek is lába kél
• Romlik az iskolai teljesítménye

Szülői feladatok drogfüggőség esetén

Ha a szülő megbizonyosodik róla, hogy gyermeke drogfüggő, ne féljen segítséget kérni! Sokan azért tartanak külső szervezetek, drogambulanciák bevonásától, mert azt hiszik, ott azonnal feljelentik őket vagy a gyereküket. Ez nincs így: soha senkit nem jelentenek fel, aki segítséget kér.

A legfontosabb feladat a kötődés helyreállítása. Régen a szülő vezette be gyermekét a világba, ma azonban a tizenévesek már egymást nevelik. Meg kell próbálni barátságos módon belépni a személyes terébe: elmenni vele sétálni, beszélgetni, nem letolni semmiért.

A másik feladat az irányítás visszaszerzése. Ennek első lépése a már említett felismerés és segítségkérés. Sok szülő hiába látja az egyértelmű tárgyi bizonyítékokat, mindenre talál magyarázatot, csak be ne kelljen látnia a problémát.

Ha beszélgetünk a kamasszal a kábítószerről, ne riogassuk, és ne mondjunk neki olyasmit, ami nem igaz. Felesleges azt ismételgetni, hogy a drog rossz, ha tapasztalatai szerint márpedig jó. Sokkal hasznosabb, ha elismerjük, hogy igen, most biztosan jó. Az is segít közelebb kerülni a kamaszhoz, ha bevalljuk, hogy annak idején mi sem voltunk angyalok.

A világ egyre bonyolultabb. A felnövés folyamata megnyúlt, sokaknál 25-30 éves korra fejeződik be. A fiataloknak és a szüleiknek egyre nehezebb ebben a világban kapaszkodót találniuk.

Kapcsolódó cikkeink:

• "Ne add fel! Ne utálj meg engem!" - ezt kérné tőled kamaszod, ha beleshetnél a gondolataiba
• "Csak azt ne tegye, amit én az ő korában!" - A kamaszok szüleinek félelmei
• A kábítószerfogyasztás tünetei
• Unokájával együtt árult különféle drogokat a kalocsai nagymama

Borítókép: rebcenter-moscow / pixabay