Pillanatképek a Felhő csoport életéből
Különleges kis csapat a miénk, öröm minden nap, amit a Felhőcskékkel tölthetek, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Szívesen vesznek részt a különféle felkínált tevékenységekben és találnak ki maguk is ötletes dolgokat. Most próbálok néhány pillanatot kiragadni a csoport életéből, amire mindenki szívesen emlékszik vissza, ill. tevékenységet, amiben szívesen vesznek részt.
Az első perctől kezdve különösen kedvelik a zenés, énekes játékokat. Rengeteg dalt, mondókát ismernek, nincs olyan sétánk, ami daloktól ne zengene. Az ünnepeinket is mindig dalokkal színesítjük, akár Mikulást várunk akár készülünk karácsonyra, Húsvétra, Március 15-re, Anyák napjára...
A történelem, a régmúlt megértése nehéz dolog a kicsik számára, mégis fontos, hogy már óvodás korban is halljanak elődeink életéről, tetteiről. Különösen azokról az eseményekről, amelyek nagy hatással voltak mai életünkre is. Ilyen állomás a történelmünk fonalán, az 1848-49-es események, melyről minden év március 15-én megemlékezünk. A projektzáró csatánkat számos tevékenység előzte meg. Beszélgető kör keretein került szóba, hogyan éltek régen (olyan régen, amikor még nagyszüleik nagyszülei sem éltek) az emberek, miért emlékezünk meg az akkori hősökről, miért ünnepeljük őket. Könyveket, képeket gyűjtöttünk, nézegettünk abból a világból, amikor még lóháton, lovas kocsival, szekérrel jártak az emberek. Nem volt még számítógép, televízió… A gyermekek nem jártak óvodába, hiszen nem is volt akkoriban. A fiúk különös érdeklődéssel nézegették a szabadságharc harcosainak öltözetét, fegyvereit a történelmi könyvekben.
Csákót hajtogattunk a fiúkkal, különféle technikákkal kokárdák készültek ezek díszítésére. Papírból ragasztott, botra erősített lófej lett a csatába indulók paripája, hajtogatott papírból kard az oldalukra. A lányoknak pártát készítettünk nemzeti színű szívvirággal díszítve. Készültek nemzeti színű lobogók, újságpapírból gombóccá formált ágyúgolyók. A harcban sérült katonánknak lepedőcsíkokból tekertünk kötszert a lányokkal, felkészülve a sebesültek ellátására. A mindennapos tevékenységeket katonás, lovas mondókák, versek, dalok kísérték.
A nagy napon a fiúk csákóban, papírkarddal az oldalukon, lóháton dalolva indultak a csatába. A lányoknak berendeztünk egy tábori kórházat kötszerekkel, játék orvosi táskával. A tornateremben felépült két vár, amit védeni kellett a vitézeknek. A megfáradt huszárok nemzeti színű süteményből merítettek erőt, majd képzeletbeli tábortűz körül ülve hallgatták a huszáros dalokat. Mondanom sem kell, mi felnőttek már kifulladtunk a nagy játékban, de a gyermekek fáradhatatlanok voltak.
Május az egyik legszebb ünnep, az Anyák napja hónapja. Kicsik és nagyok köszöntik szóban, virággal, egy kis kedvességgel vagy már csak gondolatban édesanyjukat, nagymamájukat. Meghívtuk mi is az anyukákat, nagymamákat az óvodába. Egy rövid köszöntő után a gyermekek a nagymamák körében, az édesanyjuk ölébe bújva dúdolták a szebbnél szebb dalokat. Végül az édesanyákat is körjátékba hívták a kicsik egy közös éneklésre, játékra. A gyermekek maguk vetették el tél végén a virágmagokat, gondozták, nevelgették a cseperedő növényeket, melyek a sok énekszótól, versikétől, szeretettől a nagy napra virágba is borultak. Szorgos kis kezek sütötte süteménnyel és kézműves ajándékkal is kedveskedtünk az anyukáknak, nagymamáknak.
Egy kisgyermek életében az anya mellett az apa, nagyapa is rendkívül fontos szerepet tölt be. A kislányoknak az óvó, védelmező erőt, biztonságot, a szeretetet jelenti, a kisfiúknak az apa a példakép, akire felnézhetnek, akitől tanulhatnak. Ezért úgy gondoltuk, hogy Apák napját is rendezünk, közös élményt nyújtva a gyermekeknek, az apukákkal, nagypapákkal. A gyerkőcök egész nap izgatottan készültek az Apák napjára, - süteményt is sütöttek- várták, hogy az apukájuk, papájuk végre megérkezzen az oviba. A délutáni alvásidő után, mindenki hátizsákjába elemózsiát csomagoltunk, majd rendőri felvezetés mellett biciklivel, rollerrel elkerekeztünk a futballpályáig. A pálya melletti padokon meguzsonnáztunk és egy izgalmas íjász bemutatón vettünk részt. A gyermekek szinte tátott szájjal figyelték az íjászok célba röppenő nyilait, a nyílzáport, amit hangulatos dobszó is kísért. A bemutatót követően, aki kedvet kapott hozzá íjat, nyílvesszőt ragadhatott és szakszerű segítség mellett célba lőhetett. Fülig érő mosoly, ragyogó tekintet jelezte a gyermekek örömét a találatokat követően. Egy vidám hangulatú délutánt tölthettek együtt a Felhő csoportos gyermekek az édesapjukkal, nagyapjukkal, amire sajnos a mai rohanó mindennapokban egyre kevesebb idő jut.
A nagy kedvenc persze a mozgásos játék. Ezért választottam, hogy ebben a témában merüljek el kicsit mélyebben.
Az óvodáskorú gyermek aktív befogadója a világnak. Egyikőjük sem kerülheti el, hogy részesedjen az őt körülvevő ingerekből. Felfedezi a világot, kérdez-felel, megfigyel, kipróbál, és folyamatosan tapasztal. Az egészséggel kapcsolatos jó szokások kialakításának kezdete a korai gyermekkor, a 3-7 éves kor, ezért már ekkor el kell kezdeni alakítani a gondolkodásukat a helyes testtartásról, testmozgásról.
Ki kell elégíteni a gyermekek természetes mozgásigényét, amihez szükséges a mozgás szeretete. Ezért kell megadnunk a lehetőséget a rendszeres testmozgásra, a sokoldalú fejlődésre és a közben átélt felejthetetlen élmények megszerzésére. A játékos tornával, majd tudatos, tervszerű gyakorlatok segítségével a még csiszolatlan mozgásokat igyekszünk tökéletesíteni. A testmozgással, edzéssel a gyermek egészségét fokozzuk. Igen kedvezően hat a mozgás a szellemi fejlődésre, az általános közérzetre, a test növekedésére, az egész izomzat fejlődésére, a légzésre, a vérkeringésre, az anyagcserére, az étvágyra és az alvásra. Az óvodások fő tevékenysége a játék, ezért a gyakorlatokat is játékos formában végezzük, amit különböző eszközök használatával, mondókákkal, zenével, játékos vezetési formával színesítve teszünk változatossá, így a gyermekek is szívesebben végzik, játékként élik meg.
A mozgásos tevékenységeink rendszeresen tartalmaznak tartásjavító és lábboltozat erősítő elemeket. Így megtapasztalják testük helyes tartását, ill. hogy mire képesek a lábujjak, láb használatával. A lúdtalptornát mezítláb végezzük, amit nagyon kedvelnek a gyermekek. A következő gyakorlatokból szoktunk választani:
Ülésben:
- lábujjak hajlítása- nyújtása nyújtott ülésben (macskakarom)
- lábujjak nyitása- zárása nyújtott ülésben (napocska)
- alagút képzése a talp alatt a talajon, lábujjak hajlításával, hajlított térddel
- lábfej lefeszítése- visszafeszítése nyújtott ülésben (integetés)
- bokakörzés
- talaj érintése lábujjal („esik az eső”), sarokkal („dörög az ég”), talpak egymáshoz érintése („villámlik”) hajlított térddel
- ujjak közé szorított zokni adogatása egyik lábból másikba
- papír zsebkendő, szalvéta tépegetése lábujjakkal
- lábujjakkal fogott ceruzával rajzolás papírlapra
- labda, henger, rúd görgetése a talpak alatt
- két talp közé szorított labda emelése, adogatása társnak
Állásban, járás közben:
- lábujjra emelkedés, sarokra ereszkedés
- lábujjon járás (óriás), sarkon járás (pingvin), behajított ujjakkal, „ökölbe” szorított lábbal járás (mackó)
- ujjak közé markolt zoknival járás, pókjárás, rákjárás
- két végén rögzített kötélre húzott gyöngy húzogatása lábujjakkal
- kavics, gesztenye, vattapamacs, gyöngy, egyéb apró tárgyak felszedegetése a földről lábujjakkal
- különböző minőségű, szenzoros talajon járás: kavicságy, rács, többféle felületű textília, lábtörlő, eltérő vastagságú szivacs, termények, babzsák
A mozgáshoz különböző eszközöket használunk: labda, henger, zsámoly, pad, bordásfal, polifoam, különböző felületű szőnyegek/ lábtörlők, babzsákok, kavicsok, gyöngyök, termények… A legjobban azt kedvelik, ha egy akadálypályán keresztül próbálhatják a különféle mozgásokat, a pálya útvonalait szabadon megválasztva. Óvodánk szerencsés helyzetben van, mert a közelmúltban egy pályázat keretében rengeteg mozgásfejlesztő eszközt vásárolhattunk. Korábban azonban a különböző felületeket párnahuzatba töltött gesztenyéből/ kavicsból, többféle felületű lábtörlőből/ szőnyegdarabból, kötelekből alakítottuk ki.
És a végére néhány kedvenc játékunk tartásjavításra, lábboltozat erősítésre:
- „Gombóc- kifli- palacsinta”: az elhangzottaknak megfelelően változtatják a testhelyzetet a gyermekek. Térdeket átkulcsolva, fejüket lehajtva ülnek gombóccá változva, nyújtott ülésben, hátsó kéztámasszal formálnak kiflit, palacsintánál hanyattfekvés, karok magas tartásban.
- „Süni és a szél”: futás közben a szél lefújja a sünik hátáról a levelet (akit a fogó megérint) és a szél által megérintett sün csak úgy tud visszaállni a játékba, ha meghemperedik az avarban (szőnyegen hossztengely körüli gurulás).
- „Katona, fababa, rongybaba”: a vezényszónak megfelelően változtatják a testhelyzetet a gyermekek. Katona: egyenes állás, fababa: terpeszállás, karok oldalsó középtartásban, rongybaba: végtagok, törzs hullámoztatása, mozgatása. (egyéni elképzelés szerint, az adott időszaknak, témakörnek megfelelően találhatunk ki egyéb testhelyzeteket is).
- „Terpeszfogó”: akit megfog a fogó, terpeszállásban helyezkedik el, csak akkor futhat tovább, ha valaki átbújt a lábai között.
- „Hason kidobó”: a gyerekek hason fekve helyezkednek el köralakban és a középen mozgó gyermeket kell eltalálniuk kétkezes dobással.
- „Kenguru labda fogó”. A gyermekek füles labdán ugrálva kergetik egymást.
- „Mocsárjárás": különböző felületű eszközöket szórunk el a teremben. A gyermekeknek úgy kell eljutni egyik oldalról a másikra, hogy csak az eszközökre léphetnek.
- „Medve alagút”: a gyermekek egymás mellett medveállásban (talpon, tenyéren) helyezkednek el. Az utolsó végigbújik az alagúton és a sor elejére áll.
- „Ragadjon a labda”: futás közben jelre (vizuális, auditív jel) megállnak és a megnevezett testrészt érintik meg a labdával a gyermekek.
- „Mágnes játék”: futás közben jelre (vizuális, auditív jel) megállnak és a megnevezett testrészt/ részeket érintik a talajhoz a gyermekek.
- „Szoborjáték”: járás/ futás/ kenguru labdás ugrálás közben jelre (vizuális, auditív jel) megállnak, és mozdulatlan szoborrá változnak (előre meghatározható, hogy mivé változzanak).
A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.
Közösségi hozzászólások: