Több laza szülőt a világnak!
„Kutatások szerint a mai kamaszok és fiatal felnőttek között hatszor-nyolcszor magasabb a szorongásos és depressziós tüneteket mutatók aránya, mint a harmincas években, a nagy gazdasági világválság idején.” – olvasható William Stixrud klinikai neuropszichológus, a George Washington Orvosi Egyetem tanárának megállapítása a Wtop oldalon. A jelenségre már előtte is többen rávilágítottak, és sokan sokféle okot találtak rá.
A helyzet már csak azért is érdekes, mert a mai szülők minden korábbinál gondosabban próbálják nevelni a gyerekeiket. Korán betáblázzák az idejüket, minden lehetőséget meg szeretnének adni nekik a későbbi boldogulásuk érdekében, és aktívan tesznek azért, hogy a gyerek se le- se ki ne maradjon. Lehet, hogy éppen ez a probléma?
A Guardianban nemrég sokatmondó rajz jelent meg a divatos gyereknevelési stílusokról. Az első képen a helikopterszülő látható: ő az, aki folyamatosan a gyerek feje felett körözve árgus szemmel lesi, van-e a közelben bármilyen potenciális csalódási lehetőség, és ha igen, felhívja rá a gyerek figyelmét, nehogy beleütközzön. A második a hólabdaszülőt ábrázolja: ő védőburkot húz csemetéje köré, és eltávolít minden olyan körülményt, amely akár minimális sérülésre adhat lehetőséget. A harmadik a laza szülő: ő nem fél letérni a megszokott ösvényről, ha a gyermeke boldogsága úgy kívánja, és nem retteg attól, hogy esetleg pocsolyába lép a csemete. Tudja, hogy lesznek buktatók az úton, azt is, hogy nem mindegyiket lehet majd kikerülni, de azzal is tisztában van, hogy gyerekként kell megtapasztalni a csalódást ahhoz, hogy felnőttként képes legyen majd önállóan is kezelni azt.
Kép: Guardian
Stixrud szerint a mai gyerekek életéből két nagyon fontos dolog hiányzik: az elegendő alvás és az álmodozásra fordítható idő. A tempó feszes, ha nem lenne épp elég az iskolától kapott házi feladat, még ott a rengeteg különóra, a versenysport, a nyelvtanulás, a számítógépes szakkör. (Amerikában előnyt jelent a továbbtanulásnál, ha aktívan sportol a jelentkező.) Akinek emellett még van némi szabad kapacitása, az a számítógép és a mobiltelefon nyomogatásával köti le magát. Nincsen nap közben üres idő, amikor semmi mást nem tesz, csak a gondolataiba merül, és este is később fekszik le a kelleténél. Ez pedig gyereknél és felnőttnél is egyaránt egyenes út a rossz mentális állapot felé.
A szakértő szerint igen egyszerű megállapítanunk, eleget alszik-e a gyerek. Akit reggel ébreszteni kell, az nem aludta ki magát. Ennyi. Ha korán kezdődik az iskola, korán is kell lefeküdni, hogy másnap magától menjen az ébredés.
Igen, mondhatja erre bárki, ez mind szép és jó elméletben, de egyszerűen nincs rá idő. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk vigye valamire az életben, el kell kezdenünk külön foglalkozásokra járatni minél előbb. Egy nap pedig sajnos csak 24 órából áll, életszerűtlen elvárni, hogy este nyolcra eljussunk a lefekvésig.
Kérdés, mit értünk az alatt, hogy valaki „vitte valamire az életben”? Mi a siker definíciója? A diploma? A jól fizető állás? Vagy inkább a kiegyensúlyozott családi élet, és az, hogy az ember örömét lelje a munkájában, bármi legyen is az?
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy felesleges a diploma, csak éppen nem feltétele a kiegyensúlyozott életnek, főleg nem azon az áron, hogy valaki végigszorongja miatta a gyerekkorát. A szakértő azt is elmondta, hogy nyomással nem is igazán érhető el eredmény: a fáradt és stresszes agy leblokkol, nem is képes hatékonyan befogadni az információt.
Ezért lehet jó ötlet az a nyugaton általánosnak mondható, és nálunk is egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a fiatal egy év szünetet tart a gimnázium és az egyetem között. Ebben az évben nem egyszerűen csak kipihenheti magát, hanem szerezhet egy kis munkatapasztalatot, ha van rá lehetősége, láthat világot, és nyugodt körülmények között végiggondolhatja, mit szeretne a jövőben kezdeni az életével.
Kapcsolódó cikkeink:
Túlféltés és mentális zavarok - mi lesz azokkal, akik felnőttként találkoznak először a veszéllyel?
A felnőttkori boldogtalanság biztos receptje - és mi adtuk a gyerekeink kezébe
A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
Új kihívások: Gyerekek a kütyük bűvöletében
Hová tűnt a szabadság? Az elveszett gyerekkor nyomában
Közösségi hozzászólások: