A gyermekáldás titka
Hogy milyen megoldások lehetségesek? –erről beszélgettünk Dr. Urbancsek János professzorral a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának vezetőjével.
- Milyen mértékű probléma napjainkban a meddőség Magyarországon? Hol állunk nemzetközi összehasonlításban?
- Konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre. A párkapcsolatok 15-20 %-a tekinthető meddőnek, és ez megfelel a fejlett ipari országoknál előforduló meddőség gyakoriságának. Annyi bizonyos, hogy az andrológiai meddőségek száma nőtt az utóbbi időben. Magyarországon várható a meddőség számának további növekedése, mert jellemző, hogy egyre későbbi életkorban várható a gyermekvállalás. Ez magával vonja azt, ha gyermeket szeretnének 35 éves kor felett, akkor már nem biztos, hogy ez spontán sikerül. A nők a karriert részesítik előnyben és ennek következtében később, gondolnak a gyermekvállalásra, amikor a biológiai óra lehet, hogy már megállt, vagy legalábbis lelassult.
- Mi lehet az oka annak, hogy a jóléti társadalmakban a meddőség súlyos társadalmi probléma, míg a fejlődő országokban ez ismeretlen gond? A meddőség előfordulása egyenesen arányos a jóléttel?
- Míg a fejlett országokban a későbbi gyermekvállalás, addig a fejlődő országokban inkább a kismedence fertőzések talaján kialakuló petevezeték lezáródás az, ami nehezíti a teherbeesést. Valaki élhet jólétben és gondolhat arra, hogy a petefészek működése véges és még a 30-as éveiben gondol a gyermekvállalásra. A jólét nem hiszem, hogy kapcsolatban hozható a meddőségi problémával. Nyilvánvalóan rosszabb szociális körülmények között élők esetében a fertőzésekre való hajlam nagyobb és a kismedencei fertőzések, előfordulása gyakrabban fordulhat elő és itt is más az ok. Ha valaki jólétben él és éppen a jólét miatt nem gondol arra, hogy a petefészek működés az véges lesz és későn jelentkezik akkor az szintén meddőségi problémába csúszhat bele.
- Milyen gyakorlati fajtái vannak az asszisztált reprodukciónak és hogyan zajlanak?
- Asszisztált reprodukciónak nevezzük mindazon kezeléseket, amelyeknek a célja, hogy a valamilyen oknál fogva zavart szenvedett a reproduktív működést helyreállítsa. Az ivarsejtek találkozásának megfelelő biztosítása. Ennek megfelelően több lehetséges formája van az egyszerűtől a bonyolultig. Az egyszerűn értem a tanácsadást, amikor a betegnek megmondjuk, hogy milyen, a gyógyszertárakban kapható vizelet teszt segítségével állapíthatja meg, az ovulációja mikorra várható, hogy a házastársi együttlét optimális időpontját meghatározhassa és ennek segítségével, hogyan juthat terhességhez. Ha kiderül, hogy a petefészek működésével van valami probléma, hormonális vagy funkcionális petefészek működési zavar, ami lehet akár a központi idegrendszerből kiinduló zavar, akkor a petefészek stimulációval érhetünk el eredményt és ez is egy asszisztált reprodukciós eljárás. Ovulációt, vagyis tüszőérést biztosítunk a pár nő tagjának. A probléma az is lehet, hogy az andrológiai rész zavart, férfi sperma képe eltér a normálistól. Gondolok a hímivarsejtek számbeli-, mozgásbeli-, alaki eltérésire. Ebben az esetben, egyszerű módszerként ondófelhelyezés, mint kezelés jöhet szóba. Amikor súlyos andrológia rendellenesség áll fenn, akkor beszélhetünk a bonyolult módszerről a szervezeten kívüli megtermékenyítésről. Erre kell gondolnunk akkor is, amikor a petevezeték elzártsága, vagy a hiánya az oka a meddőségnek. Ezek a kezelésnek a fő irányai, de meg kell említeni azt is, hogy asszisztált reprodukció az is, amikor valakinek van egy myomája (a méh jóindulatú daganata) vagy a méh üreg deformitása, mely az embrió beágyazódását akadályozza. Ezek műtéti megoldása is tágabb értelemben asszisztált reprodukcióra tartozik.
- Milyen a kezelések eredményessége és milyen költségvonzata van a jelenlegi szabályozás szerint?
- Ha bármely asszisztált reprodukciós kezelést is vesszük, gyakorlatilag az eredményesség nagyon hasonló, vagyis 25-30 %. Ez az eredmény nagyon jó, ha van egy egészséges házaspár és rendszeres fogamzásgátlástól mentes házaséletet élnek. Annak az esélye, hogy abból terhesség létrejöjjön szintén 25-30 %. Amikor asszisztált reprodukciót végzünk, akkor egy olyan meddőpárt hozunk erre a természetes teherbeesési esélyre, ami valamilyen zavar miatt nem adott, például a petevezeték lezáródott vagy extrém rossz minőségű spermaképpel állunk szemben. Ha ezeket a faktorokat, ami 0 %- hoz, vezetnek, mi megjavítjuk, akkor hozzuk fel a párt arra a természetes teherbeesési esélyre, ami 25-30 %.
- Ismerünk több olyan esetet, amikor a pár egyik tagjánál sem találnak semmiféle organikus problémát, mégis sikertelen a reprodukció természetes és asszisztált úton is. Lelki eredetű oka is lehet ennek?
- Szerintem a pszichés eredetű ok a meddőségi esetek 20-30%-ban csak kiegészítő szerepet játszik a probléma kialakulásában. Az kétségtelen, hogy a pszichének nagy szerepe van akár a meddőség kialakulásában, vagy akár egy asszisztált reprodukciós kezelés eredményességében.
A stressz súlyos esetben vezethet a gyermekáldás elmaradásához, a kezelés eredményességének rontásához. Gyakran találkozunk azzal, hogy a beteg már az első találkozás vagy a várakozás ideje alatt úgy érzi, hogy ezt a gondot levette a válláról, átadta egy intézménynek és a stresszt levetve magáról már az első vizsgálat után teherbe, esik, vagy a kivizsgálás alatt, ami egy-két hónapig eltarthat. Ez egy jó példa arra, hogy a pszichének van szerepe a meddőség kialakulásában. Nyilvánvalóan kell keresni szervi, illetve egyéb okot is.
- Ennek figyelembe vételével gondoltak-e arra, hogy előzetesen felkészítsék a párokat a stressz mentességre?
- Vannak ilyen központok, ahol pszichológusok foglalkoznak a felkészítéssel a problémák kibeszélésével, ami bizonyos pároknál eredményes lehet, bár hangsúlyozom, hogy csak akkor, ha szervi elváltozás nincs a háttérben.
- Korunk népbetegsége a stressz. A stressznek milyen szerepe van a meddőség kialakulásában, hogyan befolyásolja a fogamzó képességet?
-A stressz a központi idegrendszeren keresztül hat. Ahhoz, hogy a petefészek normálisan működjön és havonta egy tüsző, kiválasztódjon, és ebből egy tüsző megérjen, majd a petekilökődés megtörténjen, ahhoz az kell, hogy a központi idegrendszerben az agyalapi mirigyből egy bizonyos hormon a gonadotrop hormon (tüszőérés serkentő) egy megfelelő pulzációs módon, óránként, másfél óránként kerüljön a szervezetbe. Létezik a petefészek –agyalapi mirigy,- hypothalamus, agykérgi tengely, aminek hibátlan működése kell ahhoz, hogy a normális peteérés megtörténjen. Ha ez a stressz által gátlás alatt van, a folyamat nem következik be. Nemcsak pszichés megterhelés, hanem fizikai megterhelés is vezethet meddőséghez. Az extrém sportot űző atléta nőknek a teljesen rendszertelen vérzésének hátterében, különleges megterhelés, hormonális funkciózavar áll.
- Napjainkban súlyos etikai kérdésként vetődött fel a maradék ivarsejtek felhasználhatósága. Önnek mi a véleménye ebben a kérdésben?
- Ha van több petesejtünk mindegyik megtermékenyítésre, kerül, azért hogy minél több embriónk legyen ahhoz, hogy a legjobbakat kiválaszthassuk a beültetéshez. Ha van olyan embrió, ami nem kerül beültetésre, de viszont morfológiai sajátosságai alapján alkalmas terhességet létrehozni, akkor ezek fagyaszthatók. Egy későbbi ciklusban ezt beültethetjük. A tíz embrióból beültetünk kettőt, a maradékból 5-6 alkalmas morfológiailag a fagyasztásra, ami nem alkalmas azok megsemmisítésre kerülnek.
Vörös Éva
www.obudairendelok.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: