A férfiakra legalább olyan veszélyt jelent a zöld szemű szörny, mint a társadalom nőtagjaira, csupán az erősebbik nem szereti felfedni érzelmeit, ezért csak ritkább esetben tesznek erről tanúbizonyságot.
Ez a heves, olykor nagy vitákhoz vezető érzelmi kitörés nem kapcsolható egyes életkorokhoz, bármely kapcsolatban előfordulhat, azonban mindaddig nem jelent problémát, amíg az egészséges szerelemféltés szintjén marad, ha azonban a zöld szemű szörny belopózik a mindennapokba, az könnyen tökre teheti a legstabilabb kapcsolatot is.

Féltékenység vagy irigység?

Mindannyian más-más kifejezéssel határozzuk meg ezt az érzelmet, s a szakértők is különféle féltékenység-típusokat határoznak meg. John Rawls 1971-es kötetében a féltékenység, és az irigység kapcsolatát kutatta. Feltételezése szerint a féltékeny ember csupán azt igényli, hogy partnere rá szentelje a legtöbb figyelmet, az irigy ember pedig teljesen ki akarja zárni egy harmadik ember jelenlétét, függetlenül attól, ki az a személy.
Ha a birtoklási vágy elhatalmasodik, nem hagyja, hogy partnere bárki mással érintkezzen, szeretné teljes egészében magáénak tudni, s kisajátítani. Jeffrey Murphy erre a feltételezésre alapozva úgy vélte, a féltékenység saját önértékelésünkkel hozható kapcsolatba. Elmélete szerint számunkra fontos mások véleménye, s ha partnerünk viselkedése azt igazolja, hogy más ember is van olyan értékes, mint mi magunk, az kétségeket ébreszt, elbizonytalanít.

Országok, tradíciók

Egyes szociálpszichológusok szerint az emberek neveltetése nagyban szerepet játszik a féltékenység kialakulásában. Néhány társadalomban megszokott jelenség a többnejűség, illetve a poligám kapcsolatok. Európában ez a fajta hozzáállás szokatlan, sőt, sokak szemében az erkölcstelenség határát súrolja. Sok esetben a vallás tiltja, vagy éppen engedélyezi a többnejűséget, s az emberek gyermekkoruktól fogva ebben a szellemben nevelkednek.