SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Itt az ideje az emlőrákszűrésnek!

Családinet [cikkei] - 2021-10-29
A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei "mellrák megelőzési hónap" fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!

Egy amerikai kutatás szerint a világjárvány miatt az emlőrákszűrések 80%-a nem vagy késve történt meg az elmúlt időszakban, így a korai stádiumú, még jó eséllyel gyógyítható emlődaganatok felfedezésének aránya romlott. Emiatt a szakértők szerint 2030-ra akár megduplázódhat vagy megháromszorozódhat a mellrák következtében elhunytak száma.1 Ez a betegség a második leggyakoribb ráktípusnak számít a magyar hölgyek körében is: 2018-ban 9864 nőnél diagnosztizáltak valamilyen bőrdaganatot, 8396 esetben pedig emlődaganatot, a harmadik helyen a tüdő és a hörgőket érintő elváltozások álltak 4278 fővel.2 Ebből is látható, hogy milyen fontos a súlyos betegség megelőzése, ezt célozza minden évben a rózsaszín október kezdeményezés. Íme a legfontosabb tudnivalók az emlővizsgálatokról és a daganatszűrésről!

 

Hány éves kortól érdemes emlődaganatszűrést végeztetni?

A rosszindulatú emlődaganatok akár egész fiatal korban is előfordulhatnak, de igazán 35-39 év között érik el az esetek a több százas nagyságrendet (300 fő), ugyanakkor ez a szám 45-49 éves korra megduplázódik, majd 65-69 éves kor között megnégyszereződik.3 Dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta: „Az, hogy kinek mikortól érdemes emlőrákszűrést vagy szűrő jellegű vizsgálatot végeztetni sok tényezőtől függ: ilyen például az emlőszerkezet, a családi anamnézis, vagyis előfordult-e a közvetlen rokonok között korábban mellrák, de függhet a hormonális státusztól is. A részletek ismeretében minden páciensnél egyedileg dönt a szakorvos arról, hogy kinek mikor és milyen időközönként javasolja a szűrővizsgálatokat.” Általánosságban elmondható, hogy minden hölgynek 40 éves kor fölött évente, de legalább kétévente érdemes emlőrákszűrésen részt venni. Azoknak - akiknek a családjában előfordult ez a betegség- 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfiás vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt.

 

Mit kell tudni az emlővizsgálatokról?

A legmegbízhatóbb eljárás az emlőrákszűrésre a röntgenmammográfia, de ajánlott mindenkinek komplex emlő vizsgálatot végeztetni, amely magába foglalja a mammográfia mellett a szakorvosi fizikális vizsgálatot és az emlők és nyirokrégiók (hónalj, kulcscsont környéke) ultrahang vizsgálatát egyaránt. Sok hölgyben felmerül, hogy implantátumokkal lehet-e mammográfiás vizsgálaton részt venni. Ebben az esetben speciális felvételi technikát alkalmaznak a mammográfia során, amelyet itt is kiegészítenek ultrahangos vizsgálattal. Az emlődiagnosztika része lehet az emlő MR vizsgálat is, mely során kontrasztanyag adása mellett áttekinthető az emlők teljes állománya, a mellkasfal és a környező nyirokrégiók. Az MR az elváltozásokat karakterizálja, megmutatja azok térbeli kiterjedését, illetve felfedezésre kerülhet más képalkotó módszerekkel nem ábrázolódó – akár ellenoldali – egyéb elváltozás is. Natív (kontrasztanyagot nem igénylő) MR vizsgálat során az emlőimplantátumok megítélésére van mód. Bármely fent említett vizsgálat során, ha elváltozást találnak, a legtöbb esetben biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó.

 

Nem kell félni a mammográfiás vizsgálattól!

A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás okozta kellemetlenség professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Sőt mi több, ma már léteznek olyan önkompressziós berendezések is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ugyanis ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása is. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre.

1 https://www.washingtonpost.com/health/breast-cancer-deaths-pandemic/2021/07/30/bac0c1ac-f083-11eb-81d2-ffae0f931b8f_story.html
2-3 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/

Nyitókép: depositphotos.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja