SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A munka és a gyereknevelés összehangolása: amit törvénnyel nem lehet szabályozni

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-10-22
Augusztusban fogadta el az Európai Unió azt az új szabályozást, amely előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak a munka és a magánélet egyensúlyát elősegítő törvényeket. Az országok három évet kaptak e kötelesség teljesítésére. Kérdés, ebből mi fog megvalósulni itthon.


Munkaidő a család rovására?

„Kedves Szülők! Holnapután a tanítás 1-ig tart, legyenek szívesek gyermekeiket ebben az időpontban hazavinni az iskolából. A bent maradt tanulók számára összevont ügyeletet tartunk a 10-es számú teremben” – talán nincs az a dolgozó anya, aki ne izzadt volna le már néhányszor, mikor ehhez hasonló, váratlan bejegyzéssel találkozott a gyermeke üzenő füzetében. A határozott hangnem és az összevont ügyelet réme általában megteszi a hatását, az anya bekönyörgi a gyerekét egy baráti családhoz, bébiszittert fizet, vagy elviseli a főnöke rosszalló megjegyzéseit, és így vagy úgy, de megoldja, hogy gyermeke két nap múlva 1-kor elhagyhassa az iskolát.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány felmérésében részt vevő 10-17 éves gyermekek és fiatalok egyötöde válaszolta azt, hogy túl kevés időt tölt a szüleivel, és a leggyakoribb indoknak a felnőttek túl sok munkáját jelölték meg. Gyanítható, hogy a fiatalabb korosztályban ez az arány ennél sokkal magasabb, még akkor is, ha ők ezt így megfogalmazni még nem lennének képesek.

Dolgozó anya

Kép: Photoraphee.eu / shutterstock


Az Európai Uniós irányelvek

Magyarországnak három éve van arra, hogy törvényt alkosson a munka és a magánélet egyensúlya megteremtésének érdekében. Erre égető szükség is van: a magyarországi munkavállalók uniós társaiknál jóval magasabb arányban, 49 százalékban nyilatkozták azt, hogy nehéz vagy nagyon nehéz számukra a két terület összeegyeztetése (az európai átlag 35%). Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ingázás, a munkahelyen töltött idő és a túlórák mellett még a gyermekeikkel való mindennapos kapcsolatápolás is bonyolult, bármilyen speciális helyzet – tízhetes nyári szünet, váratlan betegség – megoldása pedig komoly stresszforrást jelent számukra.

A most elfogadott irányelv három fejlesztendő területet jelöl ki:

  • A szülők munka-magánélet egyensúlyának elősegítése
  • Az apák szerepének növelése a gyermeknevelésben
  • A nők munkaerőpiaci helyzetének javítása

Mindez népesedési szempontból is életbevágó lenne fogyatkozó országunknak: régóta tudjuk, hogy a fejlett világban nem azokban az országokban születik sok gyerek, ahol hosszú a szülési szabadság, és sok segélyt kap az anya, hanem ott, ahol a két szülő közel egyenlő arányban veszi ki a részét a házimunkából és a gyermeknevelésből, valamint ahol lehetőség van részmunkaidőre és távmunkára.

Haza az iskolából

Kép: Monkey Business Images / shutterstock


Kompromisszumokkal

Bori kétgyerekes anya. Végzettségét tekintve mérnök. Kisebbik gyermeke másfél éves korában hat órában ment vissza dolgozni, de amikor a kislány betöltötte a 3 évet, a munkáltatója ultimátum elé állította: vagy teljes munkaidőben dolgozik a továbbiakban, vagy megválnak egymástól. Bori tudta, hogy a napi nyolc órát nem tudja bevállalni úgy, hogy az irodája és az otthona Budapest két ellentétes pontján volt, így elhagyta a munkahelyét.

Jelenleg a pár száz méterre lévő óvodában dajka. Állandó reggeles műszakot kapott, minden nap odaér a nagyobbik gyermekért is az iskolába délután négyre. Nem zavarja, hogy a munkájához akár nyolc általános is elég lenne, sőt: a gyerekeket szereti, a kollegáival remekül kijön, és ami a legfontosabb, a saját gyerekei nem hiányolják. Mint mondja, nincs az a szakmai siker, amiért magukra hagyná őket.

Rengeteg család van, ahol az ingázás, a túlóra, a nem családbarát, több műszakos munkarend valóban létkérdés. Aki olyan területén él az országnak, ahol örül, ha bármilyen munka adódik, az minden lehetőséget meg fog ragadni. Ám a kérdést, hogy mindez megéri-e, mindenkinek magának kell feltennie és megválaszolnia. Könnyen lehet, hogy valóban nincs más választás. De az is előfordulhat, hogy van. Talán nem olyan izgalmas munkahelyen, talán kicsit kevesebb fizetésért, de úgy, hogy közben a legfontosabbat, a velünk töltött időt adhatjuk a gyermekeinknek.

Hiszen a végén semmi más, csakis ez fog számítani.

Kapcsolódó cikkeink:

Indexkép: ESB Professional / shutterstock

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Tények és tévhitek a máj méregtelenítéséről

Év elején sokakban felmerül az úgynevezett májméregtelenítés gondolata, különösen néhány átmulatott éjszaka után. De vajon valóban méregteleníthető a máj? Megvédhetjük-e a májunkat a károsodástól és ha igen, mit kell ehhez tennünk? Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adott hiteles válaszokat a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja