SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Személyi kedvezmény, adóelőleg - 2011.

Kovács Andrea [cikkei] - 2011-03-01
Év közben a munkáltatónak adható nyilatkozatokkal, valamint a személyi kedvezmény igénybevételének lehetőségével - úgy tűnik - sokan nincsenek tisztában, ezért az ide vonatkozó, már évek óta érvényben lévő szabályozást kívánom jelen cikkemben ismertetni.

Kedvezmények igénybe vételére vonatkozó, év közben adható nyilatkozatok az adóelőleg elszámolásához

Adóelőleg elszámolásakor – év közben – az alábbi „kedvezmények” igénybevételével kapcsolatban lehet nyilatkozni, tehát a nyilatkozattétel nem kötelező, arra egy munkavállaló sem kényszeríthető. Amennyiben év közben nem kívánja a munkavállaló a kedvezményeket igénybe venni – bár járna neki –, abban az esetben az adott adóévről benyújtandó adóbevallásában egyösszegben is érvényesíthetők ezek a kedvezmények, tehát el nem vesznek. Fontos tudnivaló az is, hogy az adóévre adott nyilatkozat év közben írásban visszavonható, illetve év közben is adható új nyilatkozat.

Tehát amelyek igénybevételére év közben is van lehetőség:

  • adójóváírás
     
  • személyi kedvezmény
     
  • családi adóalap kedvezmény.

Személyi kedvezmény a jövedelemadó törvényben

Súlyosan fogyatékos magánszemély orvosi igazolás birtokában jogosult személyi kedvezmény igénybevételére. A személyi kedvezmény mértéke havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százaléka (2011. évben: havi 3 900,- forint). A személyi kedvezmény azokban a hónapokban vehető igénybe, amelyekben a rendelkezésére álló orvosi igazolás alapján a súlyosan fogyatékos állapot fennáll.

Amennyiben az orvosi igazolás hóközben kerül kibocsátásra, abban az esetben a tört hónapra is jár az egész havi (tehát 2011-ben a 3.900,- forintos) kedvezmény. Súlyosan fogyatékos személynek kell tekinteni a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségekben szenvedő mellett azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.

Fontos tudni, hogy az orvosi igazolást a személyi kedvezményt igénybe vevőnek kell megőriznie az elévülési időt figyelembe véve az adóbevallás (illetve önellenőrzés) példányával, és amennyiben az APEH ellenőrzésre hívja az adóalanyt, az adóalany köteles az eredeti orvosi igazolást bemutatni, tehát ezzel igazolja, hogy jogosan vette igénybe a kedvezményt.

Szeretném kiemelni, amint azt a címben is megtettem, hogy a súlyos fogyatékosságban szenvedő, az erről szóló igazolás birtokában munkáltatójánál év közben is kérheti nyilatkozatával a személyi kedvezmény érvényesítését. Ebben az esetben a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás másolati példányát a munkáltatónak tett nyilatkozatához mellékelni köteles.

Azt, hogy ki minősül súlyos fogyatékosnak, azt a  15/1990 (IV.23.) SZEM rendelet tételesen szabályozza:

a) a siket és nagyothalló,
b) az értelmi fogyatékos,
c) a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. funkcionális stádiumban,
d) a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő,
e) a gégekanüllel élő,
f) az ileo, illetve kolosztomás beteg,
g) súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő,
h) a Malabszorpciós szindrómák közül:
-    a pankreászelégtelenség,
-    a posztgasztrektomiás szindróma,
-    a bél felszívó felületének jelentős csökkenése (vékonybélrezekció,)
-    a Whipplebetegség,
-    a bélnyálkahártya gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációs ártalom, sprue,
-    mukoviszcidozis,
-    a kémiai vagy genetikai ártalma: diszacharidáz hiány, hipogammaglobulinémia, monoszacharidmalabszorpció,
-    az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, Zollinger-Ellisonszindróma, a hipoparatireoidizmus,
-    Addisonkór, sebészeti, illetve konzervatív kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedő;
i) aki a módosított 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül;
j) aki a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.

Az a) és b) pontban említettek körébe az a személy tartozik, akinek a fogyatékossága e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékű, és ez az állapot tartósan vagy véglegesen fennáll. A rendelet 1. számú melléklete pedig a következőket tartalmazza:
a) siketnek kell tekinteni, akinek hallásküszöb-értéke mindkét fülön 80 dB felett van,
nagyothallónak kell tekinteni, akinek hallásküszöb-értéke mindkét fülön 60-80 dB között van,
b) értelmi fogyatékosnak kell tekinteni azt, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el, olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard devianciája 15. BNO 31800-318.1.

Ugyanezen rendelet 2. §-a alapján a súlyos fogyatékosság igazolására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének megállapítására jogosult:

  •  a siket és nagyothalló esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa,
  • az értelmi fogyatékos esetében a területileg illetékes ideggondozó intézet szakfőorvosa,
  • a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő III-IV. funkcionális stádiumban lévő esetében a kardiológiai szakrendelés vagy akardiológiai belosztály vezetője;
  • a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő esetében a haematológiai szakrendelés vagy a haematológiai kórházi osztályvezetője;
  • a gégekanüllel élő esetében a területileg illetékes gégészeti szakrendelés főorvosa,
  • az ileo, illetve kolosztomás beteg esetében kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján a háziorvos,
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő esetén kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján aháziorvos,
  • a Malabszorpciós szindrómák közül a pankreászelégtelenség, a posztgasztrektomiás szindróma, a bél felszívódó felületének jelentős csökkenése vékonybél-rezekció, a Whipple-beteség, a bélnyálkahártya gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációsártalom, sprue, a mukoviszcidozis, a kémiai vagy genetikai ártalma: diszacharidáz hiány, hipogammaglobulinémia, monoszacharidmalabszorpció,az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, Zollinger-Ellison szindróma, a hipoparatireoidizmus, Addison-kór, sebészeti, illetve konzervatív kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedő esetén kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján a háziorvos;
  • megyei (fővárosi) vezető szemész felügyelő szakfőorvos,
  • súlyos mozgáskorlátozott esetén kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján a háziorvos.

    Az előzőek alapján kiállított véleményt a betegség, illetve a fogyatékosság minősítésénél a személyi jövedelemadó törvény személyi kedvezményének megállapításánál figyelembe kell venni. Amennyiben a súlyos fogyatékosságban szenvedő nem ért egyet a kiállított orvosi igazolás tartalmával, abban az esetben az orvosi vélemény felülvizsgálatát az igazolás kiállítását végző orvos szakmai felettesétől 30 napon belül lehet kérni. Az ideiglenes jelleggel kiadott igazolás esetén fel kell tüntetni érvényességének időtartamát; a meghosszabbításhoz ismételt orvosi vizsgálat szükséges. A véglegesnek minősített állapotot nem kell újra igazolni. Az általam a fentiekben hivatkozott, értelmezett és idézett jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza az igazolást, amelyet ki kell az állapotot igazoló orvosnak töltenie, ennek mintája a következő:

IGAZOLÁS a súlyos fogyatékosság minősítésére (másolattal töltendő ki)


Név:...............................................................................................................
Születési idő:...................................................................................................
Előző (leánykori) neve:......................................................................................
Anyja neve:.....................................................................................................
Lakhelye:.........................................................................................................
Anamnézis:......................................................................................................
Status:............................................................................................................
Kórisme:..........................................................................................................
Állapota......................... -tól kezdődően végleges.
Állapota......................... -tól........................... -ig ideiglenesen áll fenn. (Nem kívánt rész törlendő)
............................................., 20 .........................................................
P. H.
..................................................................


Kovács Andrea

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Az emlődaganat helyi kiújulásának típusa és ideje előrejelezheti a lehetséges áttéteket

Gépi tanulás segítségével nagy pontossággal megjósolható, hogy az emlőrák elsődleges kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra van esély, és ezután kialakulhatnak-e szervi áttétek, derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. A szakemberek 154 beteg adatainak elemzésével egyebek mellett kimutatták, hogy minél több idő telik el az első diagnózis és a tumor visszatérése között, annál kisebb az áttétek kockázata. A kutatás eredményei fontos lépést jelenthetnek a személyre szabott terápiás stratégiák kialakításában.

A ferde testhelyzetben való alvás előnyei

A ferde testhelyzetben való alvás egy enyhén döntött fekvőfelület révén hasznosítja a gravitációt. Az ötlet nem újkeletű: bizonyos állatfajok és már az ókori egyiptomiak is felismerték, hogy a fej kissé megemelt helyzete sokszor előnyösebb. A modern tudomány pedig megerősíti, hogy a 3,5-5 fokos szöggel megemelt ágy segítheti a jobb alvást, a regenerációt és a méreganyagok eltávolítását.

Egy anya megkéselte 11 éves fiát egy Disneyland-i kirándulás után

A szülői szeretetnek a világ legbiztonságosabb helyét kellene jelentenie egy gyermek számára. Tragikus módon azonban előfordul, hogy éppen a gondviselők okoznak fájdalmat. Nemrégiben egy anya állítólag halálra késelte 11 éves fiát egy Disneyland-i kirándulást követően.

Fiatal édesanya tragédiája: agyvérzés következtében hunyt el a szülés után

Megdöbbentő tragédia rázta meg a nyíregyházi közösséget: egy 22 éves kismama életét vesztette nem sokkal gyermeke születése után. Az eset körülményeit jelenleg is vizsgálják a hatóságok és az egészségügyi szakemberek.​

Újszülött kisbabát hagytak a tűzoltóságon: a megmentő tűzoltó lett az édesapja

Megható történet bontakozott ki Louisianában, ahol egy kétségbeesett anya a "Safe Haven" törvényre hivatkozva egy újszülöttet hagyott egy tűzoltóállomáson. A történetet a LittleThings osztotta meg, amely gyorsan bejárta a világot.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja