SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kötelező uniós rendelet a lisztérzékenyek élelmiszereiről

Gombos Beáta [cikkei] - 2009-01-30
Európai uniós rendelet a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről.

Az Európai Unió az egész Közösség területén kötelezően érvényes rendeletet bocsátott ki, melyben megszabja, hogy milyen élelmiszerek viselhetik a "rendkívül alacsony gluténtartalmú", vagy a "gluténmentes" jelölést - hívta fel a figyelmet a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.

Jelenleg az élelmiszerpiacon számos olyan termék létezik, melyen a "gluténmentes" vagy ezzel azonos értelmű megnevezés szerepel. Mivel eddig ezek használatára eltérő nemzeti szabályozások létezhettek, illetve a fogyasztókat is megzavarhatták a nemzeti szinten használt különböző termékmegnevezések, indokolttá vált a gluténtartalomra utaló kifejezések használatát közösségi szinten szabályozni. A 2009. január 20-i 41/2009/EK bizottsági rendelet a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételére és címkézésére fogalmaz meg szabályokat.


A lisztérzékenységben szenvedők bizonyos határokon belül kis mennyiségű glutént képesek elviselni. (Gluténnek nevezik az egyes gabonafélékben megtalálható fehérjefrakciót, melyet bizonyos arra érzékeny személyek szervezete nem tolerál.) A gabonafélék közül a búza, árpa és rozs tartalmaz glutént, ezért ezeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Kivonása technikailag nehézkes és költséges, így nehéz teljesen gluténmentes élelmiszert előállítani belőlük. A zab elvileg nem tartalmaz glutént, de betakarítása, feldolgozása során más, gluténtartalmú gabonafélékkel szennyeződhet.


Összetételi és címkézési szabályok
- A lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek (ha ezek búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából feldolgozott keresztezett változataiból készült összetevők felhasználásával készülnek) legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a "rendkívül kis gluténtartalmú" megnevezést kell feltüntetni. A "gluténmentes" megnevezést akkor viselhetik, ha legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz az értékesített élelmiszer. 


- Legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhatnak azok a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek, melyek búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait nem, de őket helyettesítő összetevőket tartalmaznak. Esetükben a "gluténmentes" megnevezés feltüntethető.



- A zabot tartalmazó lisztérzékenyeknek készült élelmiszerek készítése/feldolgozása közben ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződhessenek búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival és gluténtartalmuk legfeljebb 20 mg/kg lehet.

- Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak glutént (2006/141/EK bizottsági irányelv szerint), ezért esetükben tilos a "rendkívül kis gluténtartalmú", illetve "gluténmentes" megjelölések használata. Hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt élelmiszerek esetén azonban kötelező a gluténtartalom, illetve gluténmentesség feltüntetése (2006/125/EK bizottsági irányelv szerint).


A megnevezéseket a termék értékesítési nevének közelében kell feltüntetni.


A rendelet 2012. január 1-jétől alkalmazandó.


Forrás: www.weborvos.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja