A szavaknak nincs is jelentőségük?
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-03
A testbeszéd árulkodó volta régóta ismert. Albert Mehrabian, a Kaliforniai Egyetem professzora azzal várt ismertté, hogy kimutatta: a szavaknak 7 százaléknyi igazságsúlyuk van, a hangerőnek, a tónusnak, a ritmusnak 38, a test mozdulatainak, főleg az arckifejezésnek pedig 55 százalék.
Kimondottan a nagyközönség számára írta könyvét világosan, egyszerűen a testbeszéd lényegéről Pease. Ő könyvében a testbeszéd megtanulásáról többek között ezt írja: „Tartalékoljunk legalább tizenöt percet naponta mások gesztusainak tanulmányozására és értelmezésére, s igyekezzünk emellett alaposan megismerni saját gesztusainkat. Alkalmas terep a tanulmányozásra minden hely, ahol emberek találkoznak és érintkeznek egymással. A repülőtér különösen megfelelő az emberi gesztusok teljes spektrumának megfigyelésére, mivel ott az emberek a gesztusok segítségével szabadon kifejezésre juttatják mohóságukat, haragjukat, bánatukat, boldogságukat, türelmetlenségüket és sok más érzelmet. Társas együttlétek és baráti összejövetelek szintén kiváló alkalmat nyújtanak.
Mágikus ősi gesztusok
Aki már tanulmányozta a testbeszéd tudományát, menjen el egy társas összejövetelre, üljön egész este egyedül egy sarokban, mint aki petrezselymet árul, és meglátja, mások testbeszéd-rítusainak puszta megfigyelése milyen izgalmas időtöltést nyújt számára. A televízió is pompás lehetőséget kínál a nem verbális közlésmód megismerésére. Kapcsoljuk ki a hangot és próbáljuk a kép figyelésével megérteni, mi történik. Ötpercenként visszakapcsolva a hangot, ellenőrizni lehet, hogy a nem verbális értelmezés pontos volt-e. Nem kell sok idő hozzá, hogy egész műsort végignézzünk hang bekapcsolása nélkül, és éppúgy megértsük a cselekményt, mint a süketek.”
Némelyik gesztusunk ősi, mágikus jelentéssel bír. Például ásításnál azért kell a szánkat kézzel eltakarni, hogy a gonosz ne hatoljon be, a lélek ne szálljon ki. A kézfogásnál azt jelezzük üres tenyerünkkel: lám fegyvertelen vagyok, adom/mutatom a kezemet.
Kézzel-lábbal beszél
Hogy a gesztusok milyen mélyen élnek a köztudatban, mutatják a gesztusok gazdag nyelvi formái. Már magának a hanglejtésnek is milyen szépen feleltethető meg a taglejtés, de nézzük csak azokat a frazémákat, amelyek a gesztusokra utalnak: kézzel-lábbal beszél (magyaráz), fejet hajt valami felett, füle botját sem mozdítja, felhúzza a szemöldökét, a szeme sem áll jól, mesél a szeme, bajusza alatt beszél, sírásra görbül a szája, grimaszt vág, leesik az álla, nyakába borul/nem hajlik a nyaka, térdet hajt, térdre borul, karnyújtásnyira van, karba teszi a kezét, harangoz a lábával, megkettőzi a lépéseit stb. Szép kis szótárt állíthatnánk össze ezekből a kifejezésekből.
Új frazémák is vannak születőben: eddig/idáig vagyok vele (torkig vagyok vele – ezt mutatni is kell), valamint lement hídba (lehidal), dob egy hátast (hátrahőköl – ezek a szólások a megijedéstől való hátrahőkölést képezik le nyelvi eszközökkel).
Ha belegondolunk, felmerül a kérdés: lehet, hogy a szavaknak nincs is jelentőségük? Az igazságot a testbeszéd árulja el? Ez mondja el, hogy valójában mit gondolunk, mit érzünk, mit akarunk eltitkolni? Ha fontos találkozóra, állásinterjúra megyünk, tanulmányozzuk a testbeszédre vonatkozó munkákat! Hasznunkra lehet.
Mágikus ősi gesztusok
Aki már tanulmányozta a testbeszéd tudományát, menjen el egy társas összejövetelre, üljön egész este egyedül egy sarokban, mint aki petrezselymet árul, és meglátja, mások testbeszéd-rítusainak puszta megfigyelése milyen izgalmas időtöltést nyújt számára. A televízió is pompás lehetőséget kínál a nem verbális közlésmód megismerésére. Kapcsoljuk ki a hangot és próbáljuk a kép figyelésével megérteni, mi történik. Ötpercenként visszakapcsolva a hangot, ellenőrizni lehet, hogy a nem verbális értelmezés pontos volt-e. Nem kell sok idő hozzá, hogy egész műsort végignézzünk hang bekapcsolása nélkül, és éppúgy megértsük a cselekményt, mint a süketek.”
Némelyik gesztusunk ősi, mágikus jelentéssel bír. Például ásításnál azért kell a szánkat kézzel eltakarni, hogy a gonosz ne hatoljon be, a lélek ne szálljon ki. A kézfogásnál azt jelezzük üres tenyerünkkel: lám fegyvertelen vagyok, adom/mutatom a kezemet.
Kézzel-lábbal beszél
Hogy a gesztusok milyen mélyen élnek a köztudatban, mutatják a gesztusok gazdag nyelvi formái. Már magának a hanglejtésnek is milyen szépen feleltethető meg a taglejtés, de nézzük csak azokat a frazémákat, amelyek a gesztusokra utalnak: kézzel-lábbal beszél (magyaráz), fejet hajt valami felett, füle botját sem mozdítja, felhúzza a szemöldökét, a szeme sem áll jól, mesél a szeme, bajusza alatt beszél, sírásra görbül a szája, grimaszt vág, leesik az álla, nyakába borul/nem hajlik a nyaka, térdet hajt, térdre borul, karnyújtásnyira van, karba teszi a kezét, harangoz a lábával, megkettőzi a lépéseit stb. Szép kis szótárt állíthatnánk össze ezekből a kifejezésekből.
Új frazémák is vannak születőben: eddig/idáig vagyok vele (torkig vagyok vele – ezt mutatni is kell), valamint lement hídba (lehidal), dob egy hátast (hátrahőköl – ezek a szólások a megijedéstől való hátrahőkölést képezik le nyelvi eszközökkel).
Ha belegondolunk, felmerül a kérdés: lehet, hogy a szavaknak nincs is jelentőségük? Az igazságot a testbeszéd árulja el? Ez mondja el, hogy valójában mit gondolunk, mit érzünk, mit akarunk eltitkolni? Ha fontos találkozóra, állásinterjúra megyünk, tanulmányozzuk a testbeszédre vonatkozó munkákat! Hasznunkra lehet.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
El ne tessék esni!
Következő hír
Minden bölcső koporsó - minden koporsó bölcső
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Azt mondta egy férfi az apának, hogy szerelmes a 13 éves fiába - akkorát kapott, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség vádat emelt az apával szemben.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
A fűtési szezon buktatói: ezért erősödhetnek fel allergiás panaszaid
A fűtési rendszerek beüzemelésével számos olyan beltéri allergén kerülhet a levegőbe, ami panaszt okozhat az allergiások számára. A beltéri levegő minőségének az sem tesz jót, hogy a fűtési szezonban sokan igyekeznek megóvni otthonaik melegét, és a fűtési költségeket is szeretnék minimalizálni, ezért ritkábban és rövidebb ideig szellőztetik a lakótereket - hívja fel a figyelmet Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt-tüdőgyógyász szakembere, akit a fűtés okozta allergiás panaszokról kérdeztünk.
Agyhártyagyulladás miatt zártak be iskolákat és óvodákat Nagybányán
Nagybányán december 2-án a közoktatási intézményekben fertőtlenítés miatt felfüggesztették az oktatást, miután két diáknál agyhártyagyulladást állapítottak meg.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: