Európa hamarosan a nyugdíjasoké lesz
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-03
A 20. században a Föld népessége 6 milliárdra növekedett. A következő 50 évben további növekedésre számíthatunk, a világ országainak népessége várhatóan eléri a 9 milliárd főt.
Ugyanezen időszak alatt az Európai Unió 25 tagállamának népessége 240 millióról 456 millióra nőtt, a demográfusok becslése szerint azonban 2050-re az EU-25-ök népessége 449 millióra csökken. Európa népességcsökkenése ellentétes a világfolyamatokkal. Az előző században a Föld lakosságának 15 százalékát jelentette az EU 25-ök területén élők aránya, ez mára csupán 7 százalékot tesz ki, várhatóan 2050-re ez az arány 5 százalékra csökken.
Európában a népesség csökkenése mellett a legnagyobb kihívást a népesség elöregedése jelenti. A demográfiai folyamatokat alapvetően meghatározza, hogy alacsony a születések száma és a növekszik a várható élettartam. Az Európai Unióban 2050-re a 65 éven felüliek száma a jelenlegi 67 millióról 129 millióra is növekedhet. Ez elgondolkodtató adat, figyelembe véve, hogy az EU népességét előrejelző számítások fényében 2050-re ők az EU népességének több, mint egy negyedét jelenthetik. Azaz az idősek ügye már nem is a jövő, hanem a jelen kérdése.
Az Európai Unió 2050-re a nyugdíjasoké lehet. Abban az értelemben, hogy – ha a tendencia megmarad – akkor már minden harmadik europolgár megünnepli a 60. születésnapját, minden tizedik elfújt a tortáján nyolcvan gyertyát… Az EU-ban jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban, az „őslakosság” folyamatosan fogy. De nem csak ez az oka annak, hogy egységesíteni akarják a tagállamok nyugdíjrendszerét.
Európában a népesség csökkenése mellett a legnagyobb kihívást a népesség elöregedése jelenti. A demográfiai folyamatokat alapvetően meghatározza, hogy alacsony a születések száma és a növekszik a várható élettartam. Az Európai Unióban 2050-re a 65 éven felüliek száma a jelenlegi 67 millióról 129 millióra is növekedhet. Ez elgondolkodtató adat, figyelembe véve, hogy az EU népességét előrejelző számítások fényében 2050-re ők az EU népességének több, mint egy negyedét jelenthetik. Azaz az idősek ügye már nem is a jövő, hanem a jelen kérdése.
Az Európai Unió 2050-re a nyugdíjasoké lehet. Abban az értelemben, hogy – ha a tendencia megmarad – akkor már minden harmadik europolgár megünnepli a 60. születésnapját, minden tizedik elfújt a tortáján nyolcvan gyertyát… Az EU-ban jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban, az „őslakosság” folyamatosan fogy. De nem csak ez az oka annak, hogy egységesíteni akarják a tagállamok nyugdíjrendszerét.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Segíts át a Könnyek Folyóján!
Következő hír
Köszöntjük a szépkorúakat!
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
Közösségi hozzászólások: