SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Munkabérek, járulékok, családtámogatási ellátások 2012-ben

Klimáné Kerekes Ildikó [cikkei] - 2012-02-21
Hogyan változnak a GYED, GYES, munkabérek, nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, adósávok, adókedvezmények, pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások, szociális ellátások 2012-ben? Az alábbi táblázatokból megtudhatjátok!
Munkabérek, járulékok, családtámogatási ellátások 2012-ben

GYED: napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a max. 130.200.-Ft. GYES: 28.500.-Ft (GYET szintén ennyi) 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó). A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe.

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
 

   Havi bér
Ft/hó 
Heti bér
Ft/hét   
Napi bér
Ft/nap   
Órabér
Ft/óra
Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535
Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (2) bek. 108.000 24.850 4.970 621
Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. 71.800 16.525 3.305  -
Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. 92.000 21.175 4.235 -


* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

Köztisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek.  38.650,-Ft
Kormánytisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek. 38.650,-Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2011. évi CLXXXVIII. tv..  (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. b) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,- Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) - (2) bek.
1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. - 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek.
391.600,-Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (3) - (4) bek. - 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. - 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 3.000,-Ft/óra
A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. 15.000,-Ft/hó
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 59. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 135.000,-Ft/hó

2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások

Öregségi nyugdíj legkisebb összege  168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §  28.500,-Ft
Árvaellátás legkisebb összege   168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §  24.250,-Ft
Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.
76.260,-Ft
Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a
2011. évi CXCI. tv. 9. §
27.900,-Ft
Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a
2011. évi CXCI. tv. 12. §
27.900,-Ft

3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

  Ellátás összege
Álláskeresési járadék
(folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 27.§ (3) bek.
Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a:
                                      93.000,-Ft/hó
                                      3.100,-Ft/nap
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
1991. évi IV. tv. 30.§
minimálbér 40%-a:
37.200,-Ft       1.240,-Ft/nap
Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér 60-100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg 43.080,-Ft/hó – 71.800-,-Ft/hó
Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív - heti 20 órás - képzésben való részvétel esetén jár!

4. Munkaadók által fizetendő közterhek

Szociális hozzájárulási adó
2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§
Adóalap 27%-a
Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek. 964.500,-Ft/év/fő
(kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)
Szakképzési hozzájárulás
2011. évi CLV. tv. 4.§ (1)-(2) bek.
Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége
1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)- (3) bek.






 
Nyugdíjjárulék     10%
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
Munkaerő-piaci járulék 1,5%
  összesen 8,5%
mindösszesen 18,5%
A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.

 
21.700,-Ft/nap

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék                    6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap)

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

7. Adósávok, adókedvezmények

Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka
Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29.§ (3) bek. - évi 2 424 000 Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés,  
- a jövedelem évi 2 424 000 Ft fölötti része után 27%-os mértékkel kell az adóalap-kiegészítést megállapítani.
Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A-B.§ A bruttósított összevont adóalap - az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor -
- egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal,
- legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető.
Adójóváírás  Szja. tv. 33. § 2012. január 1-től megszűnik

Kedvezményes adózású természetbeni juttatások
[1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. §]

Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10% EHO





 
 - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500 Ft/hó, és/vagy
- fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány max. 5.000 Ft/hó;
- Széchenyi Pihenő Kártya
  • szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft;
  • vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft;
  • szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft.
Iskolakezdési támogatás:                       27.900,- Ft/év
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás                                          46.500,- Ft/hó
önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett  munkáltatói
munkáltatói hozzájárulás 27.900,- Ft/hó
 
Csekélyértékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme
[1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]
600.000,-Ft

8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások

Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv.
(Eb. tv.) 42. §
A naptári napi átlagkereset 70 %-a
Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.
(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.
A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: 130.200,-Ft
Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek. A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében)
A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén)
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét.
[2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.]

2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!!
(Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.)
Családi pótlék  (CSP)
1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.
Egy gyermekes család esetén                                         12.200,-Ft/hó
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén                         13.700,-Ft/hó
Kétgyermekes család esetén gyermekenként                   13.300,-Ft/hó
Két gyermeket nevelő egyedülálló eseténgyermekenként                                                     14.800,-Ft/hó
Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként                                                              16.000,-Ft/hó
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként                                                              17.000,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
gyermeket nevelő család esetén gyermekenként               23.300,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként        25.900,-Ft/hó
Nagykorú fogyatékos esetén                                                                           20.300,-Ft/hó
 Intézményben elhelyezett gyermek esetén                                                                           14.800,-Ft/hó
Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. § Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                                          64.125,-Ft
Ikergyermek esetén 300%-a:                                                            85.500,-Ft
A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer - koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §).
Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek. Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                            28.500,-Ft/hó
2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó),                                                         6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó)
A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).
Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)-(2) bek. Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                             28.500,-Ft/hó
A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

9. Kis összegű követelés értékhatára                            100.000,-Ft
    [2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. § (2) bek.]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

Egyszerűsített foglalkoztatási forma
 
A közteher mértéke (Ft/nap)
1. mezőgazdasági idénymunka 500,- Ft 
2.  turisztikai idénymunka 500,- Ft
3. alkalmi munka 1.000,- Ft 

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján.

Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

11. Szociális ellátások

Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (1), (4) bek.
63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.
Jogosult Havi összege
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy
d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
Maximum összege: 42.326,- Ft
Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege 19.526,- Ft
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§
Jogosult Havi összege
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó
Időskorúak járadéka
1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §
Jogosult Havi összege
a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, a)
az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft/hó
az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, b)
az öregségi nyugdíj minimum 95%-a:
27.075,-Ft/hó
az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. c)
az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a:
37.050,-Ft/hó
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.
Ápolási díj
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. § 

 
Jogosult Havi összeg
Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
- súlyosan fogyatékos, vagy
- tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)
A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100 %-a: 29.500,-Ft
A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,-Ft
A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a:
23.600,-Ft

12. Bérgarancia támogatás maximuma                                                   1.013.000,-Ft
(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Hivatalos Értesítő  2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági Közlöny 2011/15. szám)

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek)                                                                    405.200,-F
t

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja