SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egyre többen gyűjtjük szelektíven az italos kartondobozokat

Családinet [cikkei] - 2012-12-06
Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható - derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet által készített lakossági felméréséből.
A kutatás arra keresett választ, hogy a lakosság szelektíven gyűjthetőnek tartja-e az italos kartondobozokat, tudják-e, melyik hulladékgyűjtő edénybe kell dobni őket és milyen mennyiségben gyűjtik szelektíven e hulladéktípust. A kutatás legfontosabb megállapítása az, hogy habár az italos kartondobozokat szelektíven gyűjtők köre a korábbi évekhez viszonyítva nőtt, a gyűjtés alacsony gyakorisága miatt, a Magyarországon visszagyűjtött és újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van.

Nem csak a szelektálók köre, de ismereteink is bővültek
 
A Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából a GfK Piackutató Intézet országosan reprezentatív felmérést készített az italos kartondoboz hulladékok lakossági szelektív gyűjtéséről. Még mindig találkozni ugyanis azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus, anyagösszetétele miatt, nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A korábbi és a jelenlegi felmérés eredményei szerint a lakosság egyre növekvő hányada, immár 89%-a véli szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves
dobozokat, miközben 6%-ra csökkent azok aránya, akik szerint ezen csomagolás nem gyűjthető szelektíven, 5% pedig továbbra is bizonytalan, hova is dobja. 
 
 
Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

Összességében - a megkérdezettek saját bevallása szerint - a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italos kartondobozt használnak el. E mennyiségnek jelenleg Magyarországon 21%-a, azaz mintegy 26 italos kartondoboz kerül szelektíven visszagyűjtésre és újrahasznosításra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.
 
 

"Annak ellenére, hogy 10-ből 9 ember tudja, hogy a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozok szelektíven gyűjthetők, 10-ből 5 pedig azt állítja, hogy részt is vesz ezek gyűjtésében, a begyűjtött mennyiségre vonatkozó iparági statisztikák azt mutatják, hogy mindössze alig több mint a dobozok ötöde kerül a szelektív gyűjtőedényekbe - mondta Hana Zmitkova, a Tetra Pak Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős környezetvédelemi igazgatója. "Az idei év végére - ezen iparági adatok alapján - várakozásaink szerint az italos kartondobozok visszagyűjtési aránya eléri majd a 21%-ot, vagyis 100 hulladékká vált italos kartondobozból 21 kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra, szemben az Európai Unió tagállamainak 35 darabos átlagával" - tette hozzá.

Ezt azt jelenti, hogy a lakosság tájékoztatását és ismereteinek bővítését a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban a következő években is folytatni kell.

De vajon tudjuk, hová kell dobni?

A szemléletformálásra azért is szükség van, mert az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének módja eltér a fővárosban és vidéken; az erre a célra szolgáló gyűjtőedényt egy piktogram vagy felirat jelzi.

Annak ellenére azonban, hogy az italos karton csomagolást Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni, a kutatásban megkérdezettek 48%-a találkozott már azokkal a piktogramokkal vagy feliratokkal, amelyek az italos kartonok szelektív gyűjtésére szolgáló edényt jelzik.

E csomagolóanyag szelektív gyűjtése környezetvédelmi szempontból fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár 5-6-szor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalett papír, törlőkendő tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek italos kartondobozokból.


 
Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LAPOSRA ÉS GYŰJTSE SZELEKTÍVEN AZ ITALOS KARTONT IS !
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja