Joghurtkészítés s.k.
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-07
Európába a joghurt a 16. században, 1. Ferenc francia király uralkodása idején került. A király állandó bélproblémákkal küszködött, de panaszait az udvari doktorok nem tudták megszüntetni. Ezért segítséget kértek a török szultántól, aki elküldte az egyik legügyesebb orvosát egy birkacsordával a francia királyhoz. Itt a birkák tejéből a királynak joghurtot készített, és ettől a király egészsége rendbe jött.
Ettől Franciaországban a joghurt egy időre igen népszerű ital lett, azonban nemsokára mégis feledésbe került, és mintegy 400 év kellett, hogy a nyugati civilizáció ismét felfedezze. A 20. század elején Párizsban, a Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilja Mecsnyikov az emberi élet meghosszabbítása céljából végzett kutatásokat, és azon törte a fejét, hogy a joghurtban található baktériumok hogyan járulhatnának hozzá mindehhez. Kiindulópontja egyrészt volt, hogy a bélben olyan káros baktériumok is lehetnek, melyek az emésztés során az ember számára mérgező anyagokat termelnek, másrészt meg felfigyelt arra, hogy a szülőföldjén, a kaukázusi hegyekben élő pásztorok igencsak sokáig élnek.
Barátságos bacik
Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára:, mert a benne lévő "barátságos" baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat előállító káros baktériumok elszaporodását. Mecsnyikovot 1908-ban munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt hevített tejből készül, de kellenek hozzá erjesztő mikroorganizmusok. A joghurt a közönséges aludttejtől csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 4–6% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik.
Otthon is készíthetünk joghurtot. Akkor biztosan tudjuk, mi van benne…Ám az első adaghoz szükséges baktériumokat egy pohár (bolti) joghurtban vihetjük haza. Melegítsünk egy liter tejet langyosra, adjunk hozzá egy evőkanál joghurtot, és tartsuk a folyadékot 3–4 órán át 35–40C fokon, majd hűtsük le. Két-három óra múlva fogyaszthatjuk. Ha jól lehűlt, mehetnek bele a finomságok, dióreszelék, gyümölcs, lekvár…
Éljen az élőflórás!
Figyelem! Csak élőflórás joghurt a jó, az utókezeltben már nincs élő, életképes joghurtgomba!
A kefír a joghurthoz hasonló módon készül, csak itt nem joghurt kultúrát használnak a beoltáshoz, hanem kefirgomba tenyészetet. A folyamat során mintegy 0,5 %-nyi alkohol is keletkezik.
A tej megfelelő hőmérsékleten tartását legegyszerűbben joghurtkészítő géppel biztosíthatjuk. Ez a nevével ellentétben nem valami komolyabb szerkezet, csak egy egyszerű, amit az elkészítési költségeihez képest meglehetősen borsos áron árulnak. Ugyanis az egész nem más, mint gyakorlatilag egy kicsit hőállóbb műanyagból készített doboz, benne egy megfelelő, kis teljesítményű elektromos fűtőszállal, ami kizárólag a szükséges mértékben melegíti fel a dobozt, így a műanyag hibátlan működés esetén nem olvadhat meg, vagy gyulladhat ki.
Barátságos bacik
Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára:, mert a benne lévő "barátságos" baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat előállító káros baktériumok elszaporodását. Mecsnyikovot 1908-ban munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt hevített tejből készül, de kellenek hozzá erjesztő mikroorganizmusok. A joghurt a közönséges aludttejtől csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 4–6% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik.
Otthon is készíthetünk joghurtot. Akkor biztosan tudjuk, mi van benne…Ám az első adaghoz szükséges baktériumokat egy pohár (bolti) joghurtban vihetjük haza. Melegítsünk egy liter tejet langyosra, adjunk hozzá egy evőkanál joghurtot, és tartsuk a folyadékot 3–4 órán át 35–40C fokon, majd hűtsük le. Két-három óra múlva fogyaszthatjuk. Ha jól lehűlt, mehetnek bele a finomságok, dióreszelék, gyümölcs, lekvár…
Éljen az élőflórás!
Figyelem! Csak élőflórás joghurt a jó, az utókezeltben már nincs élő, életképes joghurtgomba!
A kefír a joghurthoz hasonló módon készül, csak itt nem joghurt kultúrát használnak a beoltáshoz, hanem kefirgomba tenyészetet. A folyamat során mintegy 0,5 %-nyi alkohol is keletkezik.
A tej megfelelő hőmérsékleten tartását legegyszerűbben joghurtkészítő géppel biztosíthatjuk. Ez a nevével ellentétben nem valami komolyabb szerkezet, csak egy egyszerű, amit az elkészítési költségeihez képest meglehetősen borsos áron árulnak. Ugyanis az egész nem más, mint gyakorlatilag egy kicsit hőállóbb műanyagból készített doboz, benne egy megfelelő, kis teljesítményű elektromos fűtőszállal, ami kizárólag a szükséges mértékben melegíti fel a dobozt, így a műanyag hibátlan működés esetén nem olvadhat meg, vagy gyulladhat ki.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Következő hír
Egészítsük-e ki étrendünket?
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja
A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol
Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?
"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?
Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: