Az emberek sajnos hajlamosak elfelejteni azt a tényt, hogy az élet során nem csak másokkal történhetnek problémák, sérülések, balesetek. Egyszer mindenki szembesül azzal a közönyösséggel, ahogy (egy-két kivétellel) embertársaink iránt érzünk.

Sajnos a közönyösséghez egyre gyakrabban társul a türelmetlenség, és a tehetetlenség okozta agresszivitás.

S Ü R G ő S S É G I   B E T E G E L L Á T Á S

É S

 M E N T Ő H Í V Á S

„A sürgősségi betegellátásnak egységes, töretlen folyamatnak kell lennie: a hirtelen egészségkárosodás (baleset, betegség) helyszínén meg kell kezdődnie az ellátásnak, és folytatódnia kell a továbbiak során megszakítás nélkül, a kórházi felvételen túl is.”

Medicina: OXIOLÓGI (Gőbl Gábor)

I.                  Laikus elsősegély

Hazánkban a bajba jutott emberen való segítést, az életmentést törvény teszi állampolgári kötelemmé.

Az egészségről szóló 1997. évi CLIV. törvény (az egyén szerepéről) az 5. § e. pontjában írja:

 „… kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, ha sürgős, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli…”

Megjegyzendő, hogy a segítségnyújtás elmulasztásáról a Btk. is rendelkezik!

Az elsősegély a mentési lánc első és legfontosabb eleme, meghatározó a beteg további sorsára. Munkánk során sokszor tapasztaltuk a laikus beavatkozás meglétének előnyeit, és hiányának következtében kialakuló problémákat. 

A laikus elsősegélyben meghatározott szintű elemi ismereteket tételeznek fel. Gyakorlatilag az életmentő, lényeges beavatkozások elvégzéséből áll.

·                A helyszín biztosítása

·                Kimentés

·                Az alapvető életműködés vizsgálata

·                Súlyos vérzés csillapítása

·                Az eszméletlen beteg ellátása

·                Légzészavarok ellátása

·                Szívroham ellátása

·                Súlyos égés és sebzés ellátása

II.              Orvosi elsősegély

A láncfolyamat második lépcsője, a segítségnyújtásba alkalmilag (helyszínen tartózkodó) bevont orvos. Az elsősegély minden orvosnak hivatásbeli kötelessége. Természetesen, ha az alkalmilag bevont orvosnál nincsenek eszközök, a segítségnyújtás gyakran nem terjedhet túl a laikus szinten.    

III.          Orvosi ügyeleti ellátás

Az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről, 93. §. alapján:

„Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.”

Az alábbi formákban találkozhatunk velük:

·                Készenléti szolgálat

·                Összevont hétvégi ügyeleti szolgálat

·                Központi ügyeleti szolgálat

·                Sürgősségi orvosi szolgálat 

IV.            Mentőellátás

A mentés és a sürgősségi betegellátás egy nehezen áttekinthető, de jól működő egység. Az ellátási folyamatnak különböző szintjei, és irányítói vannak.

Elsősorban tegyük tisztába, mit takar az „azonnali egészségügyi ellátás” fogalma.

Az Egészségügyi törvény 94. §-a szerint:

„… (2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul

a)            személyi sérüléssel járó baleset, katasztrófa esetén,

b)            ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,

c)            heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,

d)            szülészeti események során,

e)            ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,

f)              heveny tudatzavar esetén,

g)            veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.”

A mentés megvalósulhat több fajta mentőegységgel, az alábbiakban ezek felsorolása olvasható és a hozzá tartozó magyarázat.

·              Rohamkocsival (ROKO)

A személyzet állandó tagjai:

o        Oxiológus, esetleg egyéb képesítésű szakorvos, mentőorvos

o        Mentő szakápoló

o        Eset/roham gépkocsivezető

·               Esetkocsival

A személyzet állandó tagjai:

o        Mentőtiszt

o        Mentő szakápoló

o        Eset/roham gépkocsivezető

·               ONE (orvos nélküli mentőegység)

A személyzet állandó tagjai:

o        Mentő szakápoló

o        Mentő gépkocsivezető

·               Mentőkocsival

A személyzet állandó tagjai:

o        Mentő szakápoló, vagy mentőápoló

o       Mentő gépkocsivezető

·               Légi mentőjárművel

      A személyzet állandó tagjai:

o        Oxiológus, esetleg egyéb képesítésű szakorvos, mentőorvos vagy mentőtiszt

o        Mentő szakápoló

o        Pilóta

Mentőápoló:

Felvételét követően szekundáns szolgálat és a mentőállomáson szerzett kiképzés után „minimum” –vizsgát tesz. Elsősorban a betegszállításban tevékenykedik, amíg kellő gyakorlatot nem szerez.

Mentő szakápoló:

Szakiskola elvégzését követően a mentőszervezet vezető főorvosától kapott, személyre szóló írásbeli megbízásában foglalt gyógyszereket jogosult az előírásoknak megfelelően alkalmazni. Minden évben vizsgát kell tennie.

Mentőgépkocsi-vezető:

Felvételi követelmény a kétéves vezetői (C kategóriás) gyakorlat, és sikeres pályaalkalmassági vizsgálat. Egészségügyi alapismereteit a mentőállomás folyamatos oktatással biztosítja. Minden évben vizsgát kell tennie.

Mentőtiszt:

Főiskolai végzettségű. Szolgálati idejében jogosult egyes meghatározott orvosi tevékenységek elvégzésére.

Mentőorvos:

Szakvizsgarendelet által megszabott feltételek birtokában jelentkezhet oxiológiai szakvizsgára.

Most hogy megismertük a mentés felépítését, és jogait említsük meg azokat az embereket, aki e feladatokat koordinálják.

KICS (központi irányító csoport)

Figyelemmel kíséri a megyékben zajló eseményeket, a távolsági (megyék közötti) szállításokat koordinálja.

MICS (megyei irányító csoport)

Figyelemmel kíséri a megyében zajló eseményeket, a szállításokat koordinálja. Jelentési kötelezettsége van a KICS felé.

Mentőállomás szolgálatvezetője

A szolgálatvezető a telefonon érkező bejelentéseket fogadja és osztályozza. Intézkedései a bejelentés adataira támaszkodnak, ezért a megfelelő mentőegység riasztása nagyrészt a bejelentéstől függ. Folyamatos kapcsolatban van a MICS -el.

Elértünk addig, hogy tudjuk milyen egység várható. Azonban ahhoz, hogy el is induljanak egy pontos és (a körülményekhez mérten) szakszerű bejelentésre is szükség van.

A bejelentésre vonatkozó jogszabályok:

4. §

(1) Amennyiben az Eütv. 94. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a mentést nem orvos kezdeményezi, a bejelentőnek közölnie kell

a)      a nevét és bejelentéskor használt telefonszámát,

b)      a mentést indokoló esemény jellegét és helyét, a betegek számát és az észlelt tüneteket,

c)      a szolgálatvezetés által kért további információt.

(2) Az OMSZ szolgálatvezetője a bejelentés alapján dönt

a)      a mentés szükségességéről, és ennek alapján – a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében – a megfelelő szintű mentőegység(ek) riasztásáról.,

b)      egyéb szolgálatok (például háziorvosi, vagy orvosi ügyeleti szolgálat, tűzoltóság, rendőrség) riasztásáról.

c)      a bejelentés elutasításáról, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy nem szükséges a beteg sürgősségi ellátása. 

Mentés bejelentésekor a szolgálatvezető a következő adatok iránt érdeklődik:

• Az esemény jellege (pl.: gépkocsi gyalogost gázolt, egy személyt lakásán áramütés ért, permetezés közben egy személy rosszul lett)

• A sérültek száma
• A sérültek állapotának súlyossága. Fontos a kiküldendő egységek megítélésében, legalább az „életveszélyes”, „súlyos”, „könnyű” megjelölés használata kívánatos.

• A helyszín pontos megjelölése.   Nehezen megtalálható helyszín esetén célszerű könnyen megtalálható pontot megbeszélni, ahol várják a mentőegységet.

• A bejelentő neve és telefonszáma. Jelentősége a későbbi visszahívhatóságban rejlik, a későbbi pontosítás érdekében.

F O N T O S

A bejelentők (nagy többsége) nincs tisztában a fent leírtakkal.  Megérzésem szerint nem az a réteg, aki ezt a cikket olvassa. Ezúton megkérek mindenkit, hogy a lehetőségeihez mérten tájékoztassa környezetét.

1) Egy pontos címmeghatározás:

- Mentők!
- Azonnal jöjjenek nagy a baj!
- Mi történt?
- Nagy a baj, azonnal jöjjenek!
- Hol történt?
- Itt a szomszédban! Jöjjenek már!
- Elmondaná mi történt, és hol találjuk!
- A szomszédban történt… a… szomszéd…
- Tud a szomszéddal beszélni? Hol lakik a szomszéd?
- Itt …………-ban.
- És azon belül hol? Melyik utcában?
- Hát itt a ………. Utcában!
- …….

2) Egy igazi „profi”:

- Mentők!
- Jöjjenek ki gyorsan, de rohamkocsival!
- Mi történt?
- Nem érti! Azonnal jöjjenek ki rohamkocsival, a …………-ba, ………….utca …alá.
- Mit tudunk mi történt?
- Meghal a gyerek, és maga lesz a felelős érte mit sz...kodik, miért nem küldi már azt a rohamkocsit!
- Elmondaná végre mi történt!
- Lázas a gyerek, nagyon lázas!
- Lázgörcse van? Ügyeletet hívtak?
- Mennyen a ………. ba, bemegyek de kicsinállak te ……….. (és még folytathatnám a rágalmakat, a végtelenségig)
- Tud beszélni a gyermekkel?
- …….. ((publikus nem hangzik el!) …….
- Megyünk, valaki várja a mentőt!
- ……………. (lecsapja!)

3) És a valóság:

- Mentők!
- Jónapot ………….. vagyok, a ……….. utcában fekszik a járdán egy ember, és mindenki elmegy mellette. Kérem mennynek ki és nézzék meg mi van vele!
- Mit lát rajta, mire panaszkodik?
- Nem tudom. Én az autómban ülök, és csak onnan láttam, én már továbbmentem.
- Ne haragudjon, meg tetszett állni, megnézni?
- Nem értem miért kötegszik? Az a dolguk, hogy kimenjenek és megnézzék!
- És ön megnézte?
- ……………………… (leteszi)

Most három típust mutattam be, de érdeklődés esetén egy csokorral is tudnék összeállítani.