A hőguta tünetei és kezelése
Kandikó Éva [cikkei] - 2010-05-17
Az utóbbi években a nyár előzetes bejelentés nélkül, a tavaszt teljességgel figyelmen kívül hagyva, egyik napról a másikra köszönt be. Szervezetünknek nemigen van ideje átállni a télről a nyárra, ezért az első meleg napokon kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Néhány tanács arra nézve, hogyan kerülhetjük el ezeket.
Ha betartunk néhány alapvető szabályt, minimálisra csökkenthetjük a napszúrás, hőguta esélyét. Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is. Fogyasszunk olyan italokat, melyeknek alacsony a cukortartalma, éppen ezért nem fokozzák, hanem oltják a szomjúságot. Készítsük el előző este másnapi limonádé adagunkat, sok citromlével és egy csipet sóval. Ha a megfelelő folyadékpótlásról gondoskodunk, már sokat tettünk egészségünk védelme érdekében.
Az emberi test normális körülmények között az izzadás segítségével hűl le, de nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A hőguta jellegzetes tünetei: kivörösödött arc, forró, száraz bőr, dülöngélő járás és igen magas testhőmérséklet.
Miután megszűnik a szervezet verejtéktermelése, megszűnik a hőleadás, s a következmény akár eszméletvesztés is lehet. A hőguta esetében első lépésként vigyük az érintettet hűvös, árnyékos helyre és távolítsuk el a külső ruházatát. Értesítsük a mentőket. Emeljük félig ülő testhelyzetbe és csavarjuk vizes lepedőbe. A lepedőt tartsuk mindaddig nedvesen, amíg a beteg testhőmérséklete le nem megy 37,5 fok alá. A hűtést úgy is biztosíthatjuk, hogy hideg vizes szivaccsal törölgetjük vagy legyezzük.
A felhevülés különleges – sajnos túl gyakori - esete a napszúrás, ami a védtelen fejet ért közvetlen és erős napsugárzás hatására keletkezik. Jellemzői: kifejezetten kipirosodott és forró arc, fej, hűvös test, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés.
A napszúrás kisgyermekekre különösen veszélyes, mert a hajuk még ad elegendő védelmet, koponyájuk pedig vékony. A túl sokáig napon tartózkodó gyermekek a napszúrás következtében feltűnően sápadtak, lázasak lesznek. A tünetek megjelenése után azonnal árnyékba kell vinni őket, s a fejet magasabbra helyezve, vizes kendővel borogassuk. Ha a panaszok erősödnek kérjünk orvosi segítséget.
Nagyon fontos tehát, hogy a nap legmelegebb óráiban – 11-15 óra között – ne tartózkodjunk tűző napon, kerüljük el, hogy fedetlen fejünket közvetlen napsütésnek tegyük ki, tartózkodjunk a túlöltözéstől, és igyunk legalább egy literrel többet az ideális napi másfél-két liter folyadéknál.
Kép: dimitrisvetsikas1969 / Pixabay
Családinet hozzászólások:
Következő hír
És mégis mozog a család!
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: