Professzor úr! Mi a metabolikus szindróma lényege, jellemzői? Miről lehet felismerni?

-A Metabolikus Szindróma (MS) lényege: számos kóros anyagcsere és szív-, és érrendszeri kóros eltérés közös előfordulása ugyanazon egyénben. Így alakult ki több tudományos társaság konszenzusa a szindróma diagnózisát illetően. A szindróma legnagyobb veszélye, hogy halmozott kockázati tényezőket jelent a gyakran fatális szív és agyi katasztrófa állapotok irányába. A szindróma jelen diagnózisa: hasi lokalizációjú elhízás, ma hazánkban is ezt elsősorban a derékbőség nagyságával mérik. Ezek az értékek persze nincsenek kőbe vésve. Kóros zsírparaméterek, magasabb semleges zsírszínt. Magas vérnyomás, 130/80 Hgmm felett. Magasabb vércukorszínt, esetleg kialakult cukorbetegség.
Ha ezekből legalább kettő jelen van, akkor lehet a szindrómát diagnosztizálni. Ezeken kívül sok más jellegzetessége is van a szindrómának. Ilyen pl. az inzulin iránti érzéketlenség, az un. inzulin rezisztencia, bár ez nem képezi a diagnosztikus kritériumot.

Mennyire érintett a magyar lakosság ebben a betegségben és hol állunk nemzetközi összehasonlításban?

- Hazai felmérések csak szórványosan vannak, de ezek kb. megegyeznek az európai és tengerentúli adatokkal. Ez azt jelenti, hogy nálunk is a felnőtt lakosságban 25 %-os lehet a szindróma elterjedése, azaz valódi népegészségügyi problémáról beszélhetünk.

Hogyan lehet ezt a betegséget megelőzni, és ha már meg van a baj, milyen gyógyító lehetőségeink ismertek?

- Valóban nagyon indokolt lenne ezt a kórformát időben felismerni és megelőzni a következményeket, a kialakuló súlyos szív-és érrendszeri szövődményeket. Felismerése tulajdonképpen nem nehéz, mert a jellegzetes hasi elhízás és a magas vérnyomás alapján magunk évekkel ezelőtt közel 90 %-ban kórisméztük a szindrómát. A legfőbb baj, hogy a gyakran panaszmentes emberek nem látják be, hogy milyen veszélybe kerülhetnek. Vagyis nincs betegségtudatuk. A "kezelés" nem csak gyógyszeres megelőzésből, hanem mindenekelőtt életmódi, étrendi beavatkozásokból állhat. A fogyás, a rendszeres testedzés nagyon sokat segíthet. A finnek pozitív példája sokat mond erről.

A kóros vérzsír összetétel nincs kauzális kapcsolatban az elhízással?

- A kóros vérzsír összetétel nagyon fontos. Sok kutató szerint a szindróma alapját képezik a kóros zsírparaméterek. Egyesek szerint maga a cukorbetegség is elsődleges zsírbetegség, de előbb tudtak vércukrot meghatározni mind vérzsírt, ezért beszélünk ma diabetesről. Ez így biztosan túlzás, de a zsírok szerepe nagyon fontos mind a szindróma, mind az érelmeszesedés kialakulásában.

Az elhízott emberek mozgásukban is korlátozottak, ezért kevesebbet mozognak, így híznak. Mit ajánl nekik, hogyan jöhetnek ki ebből a „spirálból”?

- Az elhízás szintén nagyon fontos, nem hiába képezi a testsúly, illetve a derék-körfogat a szindróma egyik alapját. Lefogyni nagyon nehéz, de elméletileg két dolgot kellene tenni. Kevesebbet enni, és többet mozogni. Vagyis a szervezet égessen el többet, mint amennyit raktároz.

A cukrok felszívódásának gyógyszeres akadályozása okoz-e káros mellékhatásokat, esetlegesen energiahiányos állapotot?

- A diabetes gyógyszereinek egyik csoportja éppen a cukrok felszívódásának gátlásán alapszik. Ez nem káros, hiszen energiát más tápanyagokból is nyerünk, azon kívül amúgy sem lehet minden szénhidrát tartalmú táplálék felszívódását teljesen megakadályozni. Szóval ettől nem lesz energia-hiányos állapot!

Az azonos körülményekre, azonos táplálkozási szokásokra az emberek nem azonosan reagálnak. Van, aki megbetegszik, van, aki nem. Van, aki hamar, van, aki csak sok év múltán. Mi lehet ennek az oka?

- Egyrészt ahogy mondani szokták, nem vagyunk egyformák. Pl. azonos táplálkozás, azonos mozgásmennyiség egyik embernél hízást, másiknál fogyást idézhet elő. Ennek hátterében öröklődési okok állnak. A gének szerepe napjainkban került előtérbe.

Van tudományos alapja a vércsoport-diétának, vagy annak az ayurvédikus keleti táplálkozási szemléletnek, ami alapján az embereket típusokra osztják és e szerint ajánlanak „hűtő, vagy hevítő” ételeket?

- Nagyon sajnálom, de ennek jelenleg tudományos alapját nem látom. Igaz, hogy bizonyos betegségek bizonyos vércsoportok mellett gyakrabban, mások ritkábban fordulnak elő, de ez egész más téma. A különböző "divatos" hűtő, hevítő étkezést nem tartom tudományosan elfogadhatónak.

A vegetáriánusok sok szénhidrátot, cukrot fogyasztanak, mégis alig van köztük cukorbeteg. Mi lehet ennek az oka?

- Magam ugyan nem vagyok vegetáriánus, de az tény, hogy a vegetáriánus étrenden lévők ritkán híznak el, ez pedig a diabetes kialakulását gátolja (ti. ha nem híznak el!) Szokták mondani ugyan, hogy az ember gyomor bélrendszere, az emésztőmirigyek, vegyes táplálkozásra "teremtődtek", de magam a fehérjékkel (tejtermékek, tojás, gomba szója stb.) kellően kiegészített vegetáriánus étrendet nem tartom rossznak.

Ön, aki jól ismeri a metabolikus szindróma összes kockázati tényezőit, mit tesz ennek érdekében?

- Ez személyes kérdés, de az orvosnak valóban példát kell mutatni. Nem jó példa, ha pl. diabetológus, vagy elhízási szakember elhízott. Magam ideális testsúlyt igyekszem betartani, rendszeresen tornázom, ha időm engedi, úszom. Régebben intenzíven teniszeztem, de gerinc problémám miatt ezt sajnos abba kellett hagyni.

Hogyan látja a hazai diaebetológus képzés jövőbeni helyzetét?

- Évek óta van "diabetológus orvos" szakképzés, ennek komoly feltételei vannak. 15 éve képzünk "diabetológus szakápolókat", magam 15 éve adok elő ezen az egy évig tartó intenzív képzésen. Ma több mint 400 kiképzett szaknővér dolgozik szerte az országban. Gondolom, itt Óbudán is van ilyen képzettségű szakember. A képzésekkel és egyáltalán a magyar cukorbetegek szakszerű ellátásával azért van probléma bőven, mint általában a hazai egészségüggyel.

Vörös Éva