A béke jelképe, mint veszélyforrás
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-15
Ugyan Picassonak köszönhetően a galamb a béke jelképe, újabban fel-fellángol a vita a kecses mozgású, ámde ürülékével nem csak esztétikai, hanem fizikai ártalmat is kiváltó madár okozta károkról.
A házigalamb egyike az ember legkellemetlenebb kényszerű városi lakótársainak, maximálisan alkalmazkodik a városi környezethez egyre nagyobb problémákat okozva. A galambürülék lerakódik autókra, köztéri szobrokra, a parkok padjaira, épületek homlokzataira. Nemcsak esztétikai gondokat okozva ezzel, hanem meggyorsítva ezek állagromlását. A házigalamb fészkek eltömítik az ereszcsatornákat, tönkreteszik az árnyékolástechnikai céllal kirakott ponyvákat és tűzbiztonsággal kapcsolatos problémákat okozhatnak. A galambok nagy túlélők, nem zavarja őket a globális felmelegedés, évente 4-5 alkalommal szaporodnak, gyakran már akkor lerakják újra tojásaikat, amikor az előző fészekaljukból származó fiókáik még nem is repülősek.
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetés
A túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetésA túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Vacsoradilemma
Következő hír
Iskolakezdés zökkenőmentesen
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja
A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol
Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?
"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?
Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: