A bélflóra összetételének megváltozása számos betegségben közrejátszik
Betegségek hátterében felfedezhető a bélflóra összetételének változása
A bélflóra (vagy mikrobiom, mikrobióta) körülbelül 2000 féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség, sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. A szájüregtől a végbélig, a tápcsatorna teljes hosszában élnek mikroorganizmusok, túlnyomó többségük a vastagbélben. A bélflóra összetétele minden emberben más, egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat.
Alkotóelemei között vannak egyértelműen pozitív élettani hatású baktériumok, mint például a Lactobacillusok, Bifidobacteriumok, ugyanakkor például egyes Coli, Clostridium- és Staphylococcus-törzsek betegségeket is okozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja, minél színesebb összetételű, annál ellenállóbb, egészségesebb. Ezt nevezzük diverzitásnak. A nagy diverzitású bélflóra egy jól működő multikulturális társadalomhoz hasonlítható, amelyben képességeihez mérten mindenki hozzájárul a közösség jóllétéhez, és a bűnöző hajlamok nem tudnak érvényesülni. Ezzel szemben, ha a diverzitás csökken, a kórokozók megerősödhetnek, ami különböző betegségek kialakulását okozza. Ezt láthatjuk idős, legyengült betegek Clostridium difficile által okozott életveszélyes vastagbél-gyulladása esetében, akiknek szegényes bélflórája nem tudja kordában tartani a korábban ártalmatlan baktériumokat.
- A bélflóra szerteágazó feladatainak ismeretében nem meglepő, hogy összetételének jellegzetes megváltozása mutatható ki számtalan kórképben, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek, az anyagcsere-zavarok, így a cukorbetegség, elhízás, érelmeszesedés és az idegrendszeri betegségek, többek közt autizmus, hangulatzavarok, Parkinson-kór, skizofrénia – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász, az IBS specialistája. - Ezért a szakorvosi kezelés mellett a bélflóra rendezésével is támogathatjuk a tünetek csökkentését, a gyógyulást.
A bélflóra kialakulásának fázisai
Méhen belüli élet
Az első baktériumtelepek még a méhen belül megjelennek a magzat bélrendszerében, és a harmonikus, illetve stresszes terhességből született újszülöttek között már a bélflóra-kezdemény szempontjából is kimutatható különbségek vannak! (Utóbbiaknál kisebb számban mutathatók ki Lactobacillus- és Bifidobacter-, nagyobb számban Proteobacter-törzsek.)
Szülés
A szülés módja a második meghatározó állomás: hüvelyi szülés során az anyai hüvelyflóra Lactobacillusai megteremtik az egészséges bélflóra alapjait, míg császármetszés esetében ez elmarad, helyükbe a bőrfelszínen élő és kórházi törzsek (Staphylococcus, Acinetobacter) lépnek. Ennek hosszú távú következményei vannak: császármetszéssel született gyerekeknél gyakoribbak az allergiás betegségek, mint például ekcéma, asztma.
Csecsemőtáplálás
Az anyatejes táplálás jelentősége ma már nem kérdés, és a bélflóra szempontjából is igen lényeges. Az anyatej baktériumai (Lactobacilli, Bacteroides, Bifidobacterium) gazdagítják a csecsemő bélflóráját, ugyanakkor olyan szénhidrátokat is tartalmaz, amelyek a kialakuló bélflóra táplálását biztosítják. Tápszeres csecsemőknél a bélflóra összetétele másképpen alakul: nagyobb számban mutathatók ki kórokozó tulajdonságokkal bíró (E. Coli, Bacteriodes, Clostridium) törzsek.
Három éves korig
Körülbelül ekkorra alakul ki a bélflóra személyre szabott mintázata. A fokozatos hozzátáplálás és minden, amit a gyerek a szájába vesz, újabb és újabb adalékot jelentenek a bélflóra gazdagodása szempontjából. A szülői szemlélet sokat segíthet: felmérések igazolják, hogy a természetközelben, „lazán” nevelt gyerekek bélflórája gazdagabb, immunrendszerük erősebb, mint az aggályosan tiszta környezetben felnövő társaiké.
Fiatal felnőtt kor
Bár módosul, de a bélflóra alapvető összetétele már nem változik. Ugyanakkor az életmód, étrend, élet-események nyomot hagynak a bélflórán (is), befolyásolva egészség-betegség alakulását.
Időskor
Körülbelül 65 éves kor után az egész szervezet idősödésével együtt a bélflóra is gyengül, csökken a diverzitás, könnyebben kapnak erőre a kórokozó elemek, melyben a meglassult életvitel és az egysíkúvá váló táplálkozás valószínűleg jelentős szerepet játszik. Tanulságos megfigyelés, hogy az idős korban szellemileg-fizikailag aktív életet élő embereknél a bélflóra is fiatalos marad, vagyis nagyobb diverzitást mutat, mint az átlagos kortársak esetében.
Mi befolyásolja bélflóránk egészségét? Mit tehetünk?
Mint látható, a boldog terhesség, természetes szülés, szoptatás és megfelelő hozzátáplálás a legjobb megalapozója a nagy diverzitású bélflóra kialakulásának. A már kialakult bélflóra állapotát pedig az aktív életvitel, a stressz hatékony kezelése és leginkább az étrend befolyásolja.
- A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben és telítetlen zsírsavakban gazdag étrend növeli a diverzitást és a hasznos bélbaktériumok arányát. A fermentált (erjesztett) ételek rendszeres fogyasztása is ajánlott, mert amellett, hogy előemésztett rostokban gazdagok, gyulladáscsökkentő, bélfal-regeneráló, emésztést segítő anyagokat tartalmaznak – hangsúlyozza Pászthory doktornő. - Ezzel szemben a nyugati típusú, egyszerű szénhidrátokban és telített zsírokban gazdag, rostokban szegény étrend ellenkező hatású: csökken a diverzitás és a hasznos bélbaktériumok aránya.
Az antibiotikus kezelések törvényszerűen károsítják a bélflórát, ezért csak orvosilag indokolt esetben szedjünk antibiotikumot! A bélflóra regenerációja akár hónapokig is tarthat antibiotikus kezelés után. A táplálék-kiegészítőkkel is érdemes megfontoltan bánni, bár hatalmas piacuk van, ugyanakkor egyértelműen igazolt kedvező hatást ne várjunk tőlük. A legjobb választás talán a szimbiotikumok kúra-szerű alkalmazása antibiotikus kezelések, bél-bántalmak esetén. Ezek a hasznos bélbaktériumok (probiotikumok) mellett a meglevő bélflórát erősítő anyagokat (prebiotikumokat) is tartalmaznak. A Saccharomyces Boulardii-élesztőgomba-törzset tartalmazó probiotikummal kapcsolatosan is szép eredményeket láthatunk.
Emésztőszervi panaszok esetén leginkább a gasztroenterológiai kivizsgálás és kezelés, valamint igény esetén az életmód orvoslás képes javítani a bélflóra állapotán, hangsúlyozza Pászthory doktornő.
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
Nyitókép: depositphotos
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: