Amit a HPV-ről mindenkinek tudnia kellene

Mi az a HPV?

Az HPV rövidítés a humán papillomavírusra utal: ez egy olyan vírusfajta, mely a bőr és a nyálkahártyák fertőzéseit okozza. Az HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, és számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a genitális szemölcsöket és bizonyos ráktípusokat is. A HPV-nek több mint 100 típusa ismert, és ezeket alacsony vagy magas kockázati csoportokba sorolják a rákkeltő potenciáljuk alapján.

Alacsony kockázatú HPV-típusok

Az alacsony kockázatú HPV-típusok általában a bőr és a nyálkahártyák fertőzéseit okozzák, amelyek közé tartoznak

• a genitális szemölcsök,
• a lapos szemölcsök
• és a plantar szemölcsök.

Ezek a fertőzések általában kellemetlen tüneteket okoznak, de általában nem jelentenek súlyos egészségügyi problémát.
 

Kép: Depositphotos.com

Magas kockázatú HPV-típusok

A magas kockázatú HPV-típusok azonban rákkeltők lehetnek, beleértve

• a méhnyakrákot,
• a hüvelyrákot,
• a végbélrákot,
• a péniszrákot
• és a szájüregi rákot (pl. garat, gége, ajak) is.

Azoknál a nőknél, akik hosszabb ideig fertőzöttek a magas kockázatú HPV-vel, nagyobb eséllyel alakul ki ún. rákmegelőző állapot, amely - ha nem kezelik időben - a rák kialakulásához vezethet.

Az HPV elleni oltás segíthet csökkenteni a HPV-fertőzések és a HPV okozta betegségek kockázatát, és fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése a betegségek korai felismerése érdekében.

Hányféle HPV vírus van - és melyik rákkeltő?

A humán papillomavírus (HPV) több mint 100 féle vírusból áll, amelyek különböző típusokba sorolhatók. Ezek közül mintegy 40 típus okozhatja az emberi bőr és nyálkahártyák fertőzéseit, beleértve a nemi szerveket is. Az alacsony kockázatú HPV-típusok általában nem okoznak rákot, de bizonyos típusok rákot okozhatnak.

Az alacsony kockázatú HPV-típusok általában a bőrön és az alsó nemi szerveken okoznak növedékeket, mint például a genitális szemölcsök. Ezek az HPV-típusok általában nem okoznak komoly egészségügyi problémákat, bár a szemölcsök néha kellemetlenséget okozhatnak.

Ezek a típusok jelentik a legnagyobb kockázatot: a rákkeltő HPV-típusok

A magas kockázatú HPV-típusok a leginkább rákkeltő HPV-típusok: ezek közé tartoznak a HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66 és 68 típusok.

Ezek a vírusok a méhnyakrák és az egyes más rákok kialakulásának fő kockázati tényezői.

A magas kockázatú HPV-fertőzés hosszabb ideig fennállva rákkeltő elváltozásokat okozhat a méhnyakon, a nőgyógyászati szervekben és a torokban is. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden magas kockázatú HPV-fertőzés vezet rákos elváltozásokhoz, és a rák kockázata további tényezőktől, mint például a dohányzástól, az életmódtól és az öröklött hajlamtól is függ.

Sőt. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy az emberek jelentős része élete során átesik a HPV fertőzésen, és legnagyobb részüknél nem alakul ki daganat. A HPV-fertőzöttek nagy része nem lesz rákos.  A HPV fertőzés egy masszív hajlamosító tényező, mely mellett a fent felsorolt egyéb tényezők játszanak szerepet a potenciális daganatképző folyamatban.

HPV oltás: melyik típus ellen véd?

Az HPV elleni vakcinák az alacsony és magas kockázatú HPV-fertőzések ellen nyújtanak védelmet. Az oltóanyagok azonban csak bizonyos HPV-típusok ellen nyújtanak védelmet, különösen azok ellen, amelyek a leggyakoribb rákot okozzák.

Az USA-ban és Európában általában két típusú HPV elleni oltás érhető el: a Cervarix és a Gardasil.
 

Kép: Depositphotos.com
 

Cervarix

A Cervarix vakcina leírása szerint a HPV 16 és 18 típusai ellen nyújt védelmet, amelyek a méhnyakrák több mint 70 százalékát okozzák.

Gardasil

A Gardasil vakcina leírása szerint a HPV 6, 11, 16 és 18 típusok ellen nyújt védelmet. Az HPV 6 és 11 típusok a nemi szemölcsökért, míg az 16 és 18 típusok a méhnyakrákért felelősek.

A Gardasil 9 vakcina az előző Gardasil vakcinához hasonlóan védelmet nyújt az őket okozó HPV típusok ellen, de a 9-es vakcina további öt HPV típus ellen is véd, amelyek méhnyakrákot és egyéb ráktípusokat is okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy az oltások nem nyújtanak 100 százalékos védelmet a HPV ellen, és a megfelelő szűrővizsgálatok (pl. Pap-kenet) továbbra is fontosak a méhnyakrák korai felismerése érdekében.

A HPV oltóanyag nem csak arra a vírus típusra ad védettséget, ami a leírásban szerepel. A HPV egyes típusai ugyanis gyakran hasonló biológiai tulajdonságokat mutatnak, így a egy adott típusra adott oltás egyéb HPV típusok vonatkozásában immunológiai keresztreakciót adhat, és részleges védelmet nyújthat az egyéb típusokra is. 

Hogyan terjed a HPV?

A humán papillomavírus (HPV) általában szexuális úton terjed, de más módon is átadható, például intim érintkezés, közös használatú törölközők és fürdőruhák vagy fertőzött bőrön keresztül. Az elsődleges fertőzés leggyakrabban szexuális érintkezés révén történik, beleértve az orális, az anális és a hüvelyi szexet is. Az óvszer használata segíthet csökkenteni a fertőzés kockázatát, de nem teljesen hatékony az HPV elleni védelemben, mivel a vírus bármely fertőzött bőrfelületen megtalálható.

Fontos megjegyezni, hogy a HPV-fertőzés a legtöbbször nem okoz tüneteket, és az érintett személy gyakran nem tud róla, hogy fertőzött. Ezért különösen fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok, beleértve a Pap-kenetet és a HPV-tesztet is, amelyek lehetővé teszik a HPV-fertőzés korai felismerését és kezelését, mielőtt súlyosabb egészségügyi problémákat okozna.

Milyen betegségeket okoz a HPV?

A HPV által okozott betegségek közé tartozik a bőr és a nyálkahártyák fertőzései, amelyek között előfordulnak a genitális szemölcsök és a lapos szemölcsök is. Ezek a fertőzések általában nem jelentenek súlyos egészségügyi problémát, de kellemetlen tüneteket és gyakran szégyenérzetet okoznak.

Azonban bizonyos HPV-típusok (különösen a magas kockázatú típusok) rákkeltőek lehetnek. Az HPV okozta rákok közé tartozik a méhnyakrák, a hüvelyrák, a végbélrák, a péniszrák és a szájüregi rákok is. A méhnyakrák az egyik leggyakoribb ráktípus, amelyet a HPV okoz.

Az HPV elleni védőoltás segíthet csökkenteni a HPV okozta betegségek kockázatát, beleértve a méhnyakrákot is.

A HPV tünetei - hogyan ismerhető fel?

A HPV általában nem okoz tüneteket, és az érintett személy gyakran nem tud róla, hogy fertőzött.

Azonban bizonyos HPV-fertőzések okozhatnak kellemetlen tüneteket, például genitális szemölcsöket, amelyek könnyen felismerhetők a bőrön vagy a nyálkahártyán. A szemölcsök általában kicsik, rózsaszínűek vagy szürkésfehérek, és egy vagy több kis dudorként jelenhetnek meg a nemi szervek, nőknél leggyakrabban a hüvelybemenet és a gáttájék, vagy a végbélnyílás körül.

Kép: Depositphotos.com

A méhnyakrák korai stádiuma általában nem okoz tüneteket, de előrehaladottabb stádiumokban előfordulhat például

• nem menstruáció miatti vérzés,
• nem szokványos méhnyakváladék,
• fájdalom vagy kellemetlen érzés, vérzés a közösülés során.

Az évente elvégzett rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok segíthetnek azonosítani az előrehaladottabb HPV-fertőzéseket és a méhnyakrákot, és a korai diagnózis nagyban javítja a kezelés sikerességét és az egészségügyi kimenetelt.

"A méhnyakrák gyakorisága és halálozása sajnos Magyarországon az egyik legmagasabb Európában. A betegség megelőzésének egyedüli módja a rendszeresen nőgyógyászati szűrésen való megjelenés, és a méhnyak elváltozások korai időben történő felismerése majd kezelése, mely gyakran teljes gyógyulást eredményez" - mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt szülész-nőgyógyász szakértőnk.

A HPV-szűrés lehetőségei

A HPV szűrése két fő módszerrel történhet: a Pap-kenettel és a HPV-teszttel.

Pap-kenet

A Pap-kenet egy olyan eljárás, amely során a nőgyógyász egy kefével mintát vesz a méhnyakról és a méhnyakcsatornából, majd a mintát mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy kimutassák a rendellenes sejteket, amelyek előfutárai lehetnek a méhnyakráknak. A Pap-kenetet általában évente vagy kétévente kell elvégezni a nőgyógyászati szűrővizsgálat során.

HPV-teszt, HPV tipizálás

Az HPV-teszt egy molekuláris vizsgálat, amely a vírus DNS-ét keresi a méhnyakkenetben. Az HPV-tesztet általában 30 év feletti nőknek javasolják, vagy abban az esetben, ha az előző Pap-kenet rendellenes eredményt mutatott. Az HPV-teszt azonban nem helyettesíti a Pap-kenetet, és a két vizsgálat együttes elvégzése hatékonyabb a méhnyakrák korai felismerésében.

A HPV tipizálás során megállapítják, hogy alacsony vagy magas kockázatú HPV vírusfertőzöttség áll-e fenn a beteg esetében.
 

Hogyan lehet védekezni a HPV fertőzés ellen?

A humán papillomavírus elleni védekezésnek két fő módja van: a HPV elleni oltás és a szexuális magatartás megváltoztatása.

Az HPV elleni oltás a legjobb módja annak, hogy megelőzzük a HPV-fertőzést. Az oltás azonban csak bizonyos típusok ellen véd, ezért fontos, hogy az oltás előtt konzultáljunk a kezelőorvosunkkal.

Az oltást általában 9-14 éves korban ajánlott beadni, mielőtt a fiatalok elkezdenek szexuális életet élni. Az oltás később is elvégezhető, és még akkor is ajánlott, ha már megfertőződtünk a HPV-vel.

A szexuális magatartás megváltoztatása segíthet csökkenteni a HPV-fertőzés kockázatát. A legjobb módja a HPV-fertőzés megelőzésének az óvszer használata minden szexuális érintkezés során. Azonban a HPV-fertőzés átvihető bármilyen bőr-bőr érintkezés során is, beleértve a szájra és a személyes higiéniai cikkekre való érintkezést is. A szexuális érintkezés korlátozása és a monogám kapcsolat is segíthet csökkenteni a HPV-fertőzés kockázatát.

Fontos megjegyezni, hogy a HPV-fertőzés megelőzése érdekében nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is fontos az oltás felvétele, és a szexuális magatartás megváltoztatása.
 

Mit tegyünk fertőzés esetén?

Ha a vizsgálatok kimutatják a HPV-t, az orvos általában a fertőzés típusától és súlyosságától függően kezelést javasolhat. A legtöbb esetben azonban a HPV-fertőzés nem okoz tüneteket és általában magától elmúlik, mivel az immunrendszernek sikerül legyőznie a vírust.

Ha a HPV-fertőzés rendellenes sejtek kialakulásához vezetett a méhnyakon, tehát a méhnyakrákszűrés kóros eredményt mutat, akkor az orvos szövettani mintavételt javasol vagy célzott méhnyak biopszia, vagy ún. conisatio (egy kúpszerű szövetrész kimetszése az érintett méhnyak területből) módján.

A szövettani vizsgálat eredménye mutatja meg a hámszöveti elváltozás mértékét és típusát. A legtöbbször a szövettani mintavétel teljes gyógyulást eredményez, mert a pontos diagnózis mellett egyben az érintett beteg rész is teljes egészében eltávolításra kerül. Ha a rákmegelőző állapot kiterjedt vagy ún. előreheladott méhnyakrák áll fenn, akkor sajnos további műtétre van szükség.

Ha valaki már megfertőzött a HPV-vel, az továbbra is fertőző lehet, még akkor is, ha nincsenek látható tünetei. Ezért fontos, hogy mindenki rendszeresen járjon nőgyógyászati vagy urológiai vizsgálatra, és megtegye a megfelelő óvintézkedéseket a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs gyógymód az HPV-fertőzésre, de védőoltások állnak rendelkezésre a leggyakoribb HPV-típusok ellen, amelyek méhnyakrákot és más ráktípusokat okoznak.
 

Férfiaknál milyen problémát okoz a HPV?

A HPV nemcsak nőknél, hanem férfiaknál is problémákat okozhat. A férfiak esetében a HPV-fertőzés általában nem jár tünetekkel, de bizonyos típusú HPV-k növelik a pénisz-, a végbélrák, és a fej-nyaki daganatok kialakulásának kockázatát.

A HPV-fertőzés férfiaknál is okozhat nemi szemölcsöket a pénisz, a herezacskó és a végbélnyílás környékén, valamint a szájban és a torokban is. Ezek a szemölcsök általában fájdalommentesek, de kellemetlenek lehetnek, és a szexuális tevékenység során továbbadhatók.

Az orális szexuális kapcsolat során a HPV-fertőzés rákot okozhat a szájban és a torokban. Az oropharyngealis rák a férfiaknál a második leggyakoribb HPV-okozta ráktípus.

A HPV-fertőzés férfiak szervezetében is terjedhet szexuális érintkezés útján, és az óvszer használata sem nyújt teljes védelmet a fertőzés ellen. Ezért fontos, hogy mind a nők, mind a férfiak szexuális életük során tartsák be az óvintézkedéseket, és rendszeresen részt vegyenek nőgyógyászati vagy urológiai vizsgálaton, hogy időben felismerjék a HPV-fertőzést és megkezdődhessen a kezelés.

Férfiaknál hogyan szűrik a HPV-t?

Kevesen tudják, hogy urológusok is végezhetnek HPV-szűrést férfiak esetében. 

Az orvos általában azokat a férfiakat szűri, akiknél láthatók a nemi szerveken, a végbélnyíláson vagy a szájban/torokban a HPV okozta szemölcsök, így ha "csak" a partner védelme miatt van szükség ilyen vizsgálatra, azt külön kell kérni az orvostól.

Egyes orvosok azonban javasolják a végbélrákszűrést a 40 év feletti férfiak számára, mivel bizonyos HPV-típusok kapcsolódnak a végbélrák kialakulásához.

Jelenleg a HPV elleni védőoltás a férfiak számára is rendelkezésre áll. Az oltás a 9-26 év közötti fiúk, férfiak számára ajánlott. Ha a férfi már megfertőződött a HPV-vel, akkor a védőoltás nem lesz hatékony a fertőzés kezelésére, de ebben az esetben is ajánlott, mivel megakadályozhatja a további fertőzéseket és a különféle ráktípusok kialakulását.

A cikket lektorálta:

Indexkép: Depositphotos.com