SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A pandémia miatt kétszer annyian halhatnak meg mellrákban

Családinet [cikkei] - 2021-03-22
Nemcsak a járvány, de a nők tévhitei is közrejátszanak abban, hogy nem járnak rendszeresen mellrákszűrésre. Ennek következtében az elkövetkező 10 évben megduplázódhat az emlődaganatban elhunytak száma.

A pandémia miatt elmaradó mellrákszűrések miatt az elkövetkező 10 évben a 100 ezer nőre jutó halálesetek számra 2,35-szorosára növekedhet.1 A COVID-19 járvány miatt ugyanis világszerte ideiglenesen felfüggesztették, illetve halasztották a mellrák-szűrő programokat, holott a korai stádiumban diagnosztizált emlődaganat jó eséllyel kezelhető, szemben az emlő nagyobb részét érintő, esetleg áttéteket adó előrehaladottabb stádiumú betegséggel. „Nagyon fontos, hogy most a világjárvány idején se hanyagoljuk el a rákszűrési programokat. A röntgen-mammográfia az emlőrák-szűrés alap-eljárása. A szűrés 40 év fölött évente javasolt, azoknak – akiknek a családjában előfordult a mellrák – 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfia vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt.” – hangsúlyozta Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója. Magyarországon egyébként évente közel 10.000 mellrákos esetet diagnosztizálnak és mintegy 2.000-en vesztik életüket a túl későn felfedezett, rosszindulatú emlődaganat következtében.2

 

Tévhitek a mellrákszűréssel kapcsolatban

Sokan hatékony szűrő módszernek tekintik az ultrahangos, illetve a nőgyógyászati vizsgálaton történő emlőtapintásos vizsgálatot is, holott a szakmailag támogatott emlőrák-szűrés röntgen mammográfiával történik. Amennyiben a páciens implantátumokkal rendelkezik, a mammográfia külön felvételi technikával történik, illetve ajánlott kiegészíteni ultrahangos vizsgálattal is.  A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Ma már léteznek önkompressziós mammográfok is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Dr. Kardos Lilla ezzel kapcsolatban elmondta: „Az Affidea Váci Greens központban működő önkompressziós mammográf népszerű a hölgyek körében, még akkor is, ha sok esetben nem saját maguk, hanem az asszisztens irányítja a kompressziót. Itt az emlőszűrés komplex vizsgálattal történik, amely magába foglalja a mammográfiát, a fizikai és az ultrahangos vizsgálatot egyaránt. Ez a három módszer együttesen képes a legátfogóbb képet adni az emlő állapotáról és szerkezetéről.”

 

Ezek a legfontosabb emlővizsgálati módszerek

A mammográfia nem hagyható el az emlőrák-szűrés folyamatából, hiszen léteznek olyan elváltozások – pl. a mikromeszesedések – amelyek csak ezzel a módszerrel láthatók. Ezt kiegészítve az ultrahangos vizsgálattal a hónalj és a kulcscsont környéki régiókat is feltérképezik. A vizsgálatok során, ha elváltozást érzékelnek, biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó. A mellrákkal diagnosztizált, de már gyógyult betegek esetében nagyon fontos a meghatározott intervallummal végzett rendszeres kontroll, amely általában komplex vizsgálattal (mammográfia + ultrahang + fizikális vizsgálat) történik. Előfordul kiegészítő vizsgálatként a kontrasztanyagos mammográfia is, amelynél vizsgálat során, intravénásan kontrasztanyag kerül a véráramba, mivel bizonyos emlőelváltozások ezt fokozott mértékben veszik fel, így sokkal jobban láthatók, a kiterjedésük, jellegük meghatározása is sokkal pontosabb. Az emlő diagnosztika része az emlő MR-vizsgálat is, mely során áttekinthető az emlők teljes állománya és jól megítélhető a beültetett implantátumok szerkezete, állapota is. Az MRI az emlőben található elváltozást karakterizálja, illetve megmutatja annak térbeli kiterjedését, sok esetben itt derül ki az is, ha a másik emlőben is elindult valamilyen változás.

 

Mit érdemes figyelembe venni mammográfia előtt?

Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása, ami az MR vizsgálat értékelésénél fontos tényező. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre. Jelenleg a pandémia idején felhívták a figyelmet arra, hogy a COVID-19 védőoltások megduzzadt nyirokcsomókat okozhatnak,3 ez pedig álpozitív diagnózishoz vezethet, így érdemes a mammográfiát az oltást megelőzően vagy pár héttel utána elvégeztetni.

1 https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-09/eofr-nrr092920.php
2 https://www.mellrakinfo.hu és https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/

https://www.healthline.com/health-news/covid-19-vaccine-can-cause-false-positives-on-breast-cancer-mammograms

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja