SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Segítheti-e a D-vitamin a vírusfertőzések elleni védelmet?

Családinet [cikkei] - 2020-05-28
A D-vitamin jótékony hatásai már régóta ismertek, ahogyan az is, hogy szervezetünk napfény hatására termeli azt. Az előttünk álló hónapokban az egészséges embereknek már tablettára sincs szükségük a megfelelő D-vitaminmennyiség fedezéséhez, hiszen a nyári időszakban 10-30 perc napon töltött idő elegendő a vitamin megfelelő szintű termelődéséhez, ami napi 2000 nemzetközi egység.

Csontjaink védelme és izomerőnk fokozása mellett a D-vitamin a betegségekkel szembeni védekezőképességünkre is pozitív hatást gyakorol.

Ha a nyári időszakban napi negyed vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad. A nyári hónapokban a maximum fél órás, nem a déli órákban történő, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, ennél további napozás esetén azonban mindenféleképpen alkalmazni kell a megfelelő fényvédelmet, amiről azonban érdemes tudni, hogy a D-vitamin termelődését is gátolja – hangsúlyozta dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója.

Dr. Masszi Tamás

Dr. Masszi Tamás
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, ugyanakkor például az izomerő fenntartásában is fontos. Receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van. A D-vitamin pótlása azonban csak addig előnyös, amíg annak hiányát szünteti meg, egy normál D-vitamin szinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre, hiszen az szélsőséges esetben kalcium túlterhelést és veseproblémákat is okozhat – hívja fel a figyelmet a professzor.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is: a 2000 nemzetközi egység napi szükségletből táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani. Az őszi, téli évszak beálltával, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin hiány. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke hazánkban, aminek előnye, hogy ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is.

A kapcsolódó vizsgálatokra utalva dr. Masszi Tamás ismertette, hogy az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is. Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol – mutatott rá dr. Masszi Tamás. Ebből következve feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá – tette hozzá a szakorvos.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Semmelweis.hu
Kép. PublicDomainPictures / pixabay

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja